Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megírtuk, péntek éjszaka a Fitch Ratings jóváhagyta változatlan negatív kilátással Magyarország hosszú távú államadóskockázati besorolását, amivel a harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő intézet is bizalmat szavazott a pénzügyminiszter szerint.
Kármán András a közösségi oldalán fejtette ki: az eddigi tendencia „örömhír”, mivel az elmúlt években vagy a besorolás vagy a kilátás romlott az egyik vagy másik, de jellemzően mindhárom intézetnél.
Emlékeztetett, hogy a Tisza egy rendkívül nehéz költségvetési helyzetet örökölt, mivel kiderült, hogy a leköszönő kormány a valóságosnál jóval kedvezőbb képet mutatott a büdzséről.
A hiány már most jelentősen meghaladja az eredeti tervek időarányos részét, miközben az elmúlt évek pazarló és átláthatatlan gazdálkodása komoly kihívások elé állította az országot
– fogalmazott a tárcavezető, kiemelve, hogy az elemzőknek részletesen ismertette az új kormány gazdaságpolitikai prioritásait, illetve azt a munkát, amelyet a költségvetés rendbetétele érdekében már megkezdtek.
Mindezek alapján szerinte most látható, hogy Magyarország és a magyar kormány érdemes a bizalomra, és rövid idő alatt konkrét eredményeket is felmutatott már.
Megállapodtunk a Magyarországnak járó, nagyságrendileg 6000 milliárd forint uniós forrás hazahozataláról, ami a jelenlegi magyar költségvetés közel 13 százaléka – ezzel nő a mozgástér, új lehetőségek nyílhatnak beruházások és fejlesztések finanszírozására is – sorolta.
Azt is világossá tették, hogy a kormány szakít az elmúlt évek gyakorlatával, mivel elkötelezett a költségvetési egyensúly helyreállítása, az államadósság csökkentése, az átlátható és kiszámítható tervezés mellett a hosszú távú stabilitás érdekében.
A hitelminősítések talán távoli, technikai kérdésnek tűnnek, de valójában minden magyar családot érintenek.
Ha Magyarország megítélése javul, az idővel alacsonyabb kamatokban jelenik meg. Kevesebbet kell költenünk az államadósság finanszírozására, több forrás maradhat az egészségügyre, az oktatásra és a gazdaság fejlesztésére. A vállalkozások pedig olcsóbban juthatnak hitelhez, ami több beruházást és több munkahelyet jelenthet
– magyarázta a pénzügyminiszter.
