Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az egyik legnagyobb egészségkockázat a dohányzás, ami bizonyítottan oksági kapcsolatban áll számos daganatos, szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegség kialakulásával. Világszerte emberek millióinak életét rövidíti meg a cigarettázás.
A Dohányzásmentes Világnapot 1987-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére tartják meg minden évben május 31-én.
A világnap kapcsán megjelent friss adatok Magyarországra nézve továbbra sem kedvezők. A 2026-ban frissített Global Burden of Disease (GBD) 2023 adatbázisa szerint – amely a világ egyik legátfogóbb népegészségügyi adatbázisára épül – Magyarországon 2023-ban 158 haláleset jutott százezer lakosra, amely közvetlenül az aktív dohányzásnak volt tulajdonítható. Az Európai Unió átlaga ugyanekkor 105 haláleset volt százezer lakosra vetítve.
Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar mutató továbbra is mintegy 50 százalékkal haladja meg az uniós átlagot.
A betegségek globális terheit vizsgáló kutatás adatai szerint 2023-ban az Európai Unióban a dohányhasználat közel 535 ezer halálesetért volt felelős. A dohányzáshoz köthető egészségveszteség meghaladta a 14,5 millió egészségkárosodással korrigált életévet.
A legfrissebb becslések szerint 2023-ban világszerte 7,36 millió haláleset volt összefüggésbe hozható a dohányhasználattal, ami közel negyedével több mint 1990-ben.
Egy másik kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon közel 1,8 millió felnőtt dohányzik. Többségük napi rendszerességgel. A két nem között jelentős eltérés van: a nők 16 százaléka, a férfiak 25 százaléka gyújt rá mindennap.
A felnőtt férfiak és nők körében is Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon a legmagasabb a rendszeresen dohányzók aránya. A naponta dohányzóké mindkét nemnél Budapesten a legalacsonyabb. Az iskolázottabbak és magasabb jövedelműek kevésbé károsítják dohányzással az egészségüket: a felsőfokú végzettségűek 9, az alapfokú végzettségűek 33 százaléka, a legmagasabb jövedelműek 15, a legalacsonyabb jövedelműek 28 százaléka dohányzik naponta.
Színes cukormázban ugyanaz a függőség
Az elmúlt években jelentősen átalakult a dohány- és nikotinpiac. A hagyományos cigaretták mellett megjelentek az e-cigaretták, az ízesített hevítéses termékek, a nikotinpárnák és más alternatív nikotineszközök. A WHO idei kampányának mottója: „Leleplezni a vonzerőt – a nikotin- és dohányfüggőség elleni küzdelem”. A világszervezet arra figyelmeztet, hogy az új nikotintermékek marketingje különösen a fiatalokat célozza, és növeli a függőség kialakulásának kockázatát.
E célokat támogatja a JARED (Joint Action on Respiratory Diseases) elnevezésű nemzetközi program is, amelyet az Európai Bizottság finanszíroz, és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koordinál. A 14 ország 35 intézményét összefogó projekt egyik fő célja a dohányzás megelőzése és a leszokás támogatása, különösen az e-cigaretták és a nikotintasakok gyors terjedésének visszaszorítása.
A projekt keretében végzett felmérés szerint az új nikotintermékek használata egyre gyakoribb a fiatalok körében, miközben az iskolák sokszor nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel a jelenség kezelésére. A megkérdezett pedagógusok 43–61 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt két évben nőtt ezeknek a termékeknek a használata a diákok között.
„A gyermekek és fiatalok egészségének védelme közös felelősségünk. A dizájn, az ízesítés, a csomagolás és a fiatalokat célzó marketing olyan, mint egy gondosan szőtt pókháló: kíváncsivá tesz, odavonz és kipróbálásra ösztönöz. Aki pedig egyszer belekerül ebbe a hálóba, annak a nikotinfüggőség miatt már sokkal nehezebb kiszabadulnia belőle” – hangsúlyozta Horváth Ildikó, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet tudományos és oktatási igazgatója.
Európa legtöbbet dohányzó tinédzserei között a magyar fiatalok
A 2024-es Európai Iskolai Felmérési Projekt (ESPAD) adatai szerint Magyarországon a legmagasabb azoknak a 15–16 éves fiataloknak az aránya Európában, akik cigarettáznak (32 százalék), és szintén Magyarországon a legmagasabb az e-cigarettát kipróbálók aránya (57 százalék). Az európai átlag ezzel szemben 18, illetve 44 százalék.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Dohányzásmentes Világnapon azt közölte a Facebook oldalán, hogy a dohányzás és a nikotinfüggőség továbbra is az egyik legsúlyosabb, megelőzhető egészségkárosító tényező Magyarországon. Különösen aggasztó, hogy a nikotinos termékeket egyre fiatalabbak használják. A legfrissebb hazai kutatás szerint a magyar iskolások közül nyolcból egy diák rendszeresen dohányzik, az 5. osztályos fiúk 3 százaléka, a 11. osztályos tanulók egyharmada pedig heti rendszerességgel cigizik. A tanulók több mint egyharmada már kipróbálta az e-cigarettát, a tanulók mintegy harmada pedig már használt hevített dohányterméket.
Már az 5. osztályos tanulók körében is 8 százalék volt az elmúlt hónapban e-cigarettát használó gyerekek aránya, míg a 11. osztályban ez az arány elérte a 40 százalékot
– írta a miniszter.
Hegedűs Zsolt szerint a nikotinfüggőség kialakulását egy olyan iparág táplálja, amely folyamatosan új, hívogató termékekkel, ízekkel és fogyasztási formákkal igyekszik megszólítani a fiatal generációkat. Magyarország ezért határozott szakpolitikai elköteleződést vállal a dohányzás és a nikotinos termékek használatának visszaszorításáért.
Úgy fogalmazott, hogy a cél az, hogy gyermekeink számára a dohányzás és a nikotinfüggőség ne legyen természetes része a felnőtté válásnak.
A dohányzás miatt megromlott egészségi állapot nemcsak az egyén számára okozhat problémát, hanem az egészségügyi ellátások gyakoribb igénybevételéhez és a kiesett munkanapok számának emelkedéséhez is vezethet, ez pedig jelentősen növeli a társadalmi költségeket is.
50 ezer forint ütheti a markát, ha...
Bár a jövedékiadó-emelések miatt lassan realitássá válik a háromezer forintos cigarettaár, Magyarországon továbbra is jelentős problémát jelent a dohányzás, ami nemcsak az érintettek és környezetük egészségét veszélyezteti, hanem a társadalomra is jelentős anyagi terhet ró. Külföldi kutatási eredmények szerint pénzjutalommal hatékonyabban lehet ösztönözni a leszokást – egy most zajló, a maga nemében egyedülálló hazai program pedig éppen ezt az elvet alkalmazza.
Bár az elmúlt években csökkent a dohányosok aránya Magyarországon, a probléma továbbra is jelentős. Az Eurobarometer 2023-as felmérése szerint a magyarok 26 százaléka dohányzik, ami még mindig meghaladja a 24 százalékos uniós átlagot. Ugyanakkor nőtt a leszokottak aránya is: míg 2020-ban a lakosság 11 százaléka vallotta magát egykori dohányosnak, addig 2023-ban már 14 százalék.
A leszokás ösztönzésére idén egyedülálló hazai program indult a Pénztári Öngondoskodásért Alapítvány és a Prémium Egészségpénztár szervezésében. Pénzügyi ösztönzővel támogatják azokat, akik le akarnak szokni a dohányzásról. A programot sikeresen teljesítők 50 ezer forintos egészségcélú jóváírást kapnak, emellett ajándéksorsoláson is részt vehetnek – mondta Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója.
Jöhet a háromezer forintos cigaretta is
Év elején tovább emelkedett a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó, így egy doboz hagyományos cigaretta immár 2400–2600 forint körüli összegbe kerül.
A drágulásnak nincs vége, sőt, már a 3000 forintos ár sincs beláthatatlan távolságban, hiszen az Európai Bizottság javaslata alapján az 1000 szálankénti minimum jövedéki adót 90 euróról 215 euróra emelnék.
A dohányzás nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági teher is. A daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek egyik vezető kockázati tényezője, miközben a becslések szerint a dohánytermékek fogyasztása a magyar társadalomnak jóval többe kerül, mint amennyi adóbevételt termel.