„Érdekes időket élünk, hiszen miközben a piacok új csúcsokra emelkedtek, a háttérben komoly geopolitikai törésvonalak rajzolódnak ki – mondta Gyurcsik Attila az Economx Money Talks '26 konferenciáján.
Az Accorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója ennek kapcsán úgy véli, az iráni konfliktus „kavics a tengerben”, amely rámutat a nagyhatalmak sérülékenységére.
Párhuzamot vont az Egyesült Államok jelenlegi helyzete és a történelmi „szuezi pillanat” között, amikor világossá válik, hogy egy domináns hatalom valójában gyengébb, mint amilyennek mutatja magát. Hasonló folyamat zajlott le Oroszország esetében is Ukrajnában – tette hozzá.
A szakember szerint
a hagyományos katonai és gazdasági erőfölények elhalványulnak: ma már akár kisebb eszközökkel is komoly stratégiai hatást lehet elérni, akár 5 olcsó drónnal is meg lehet bénítani például a Hormuzi-szorost.
Rövid távon azonban a piacokat ez kevéssé érdekli – hacsak nem következik be drasztikus eszkaláció. Ebben az esetben akár rali is jöhet az év második felében. Hosszabb távon viszont komoly következményekkel járhat, ha az Egyesült Államok globális tekintélye nem áll helyre, és egy többpólusú világrend alakul ki.
Jobbágy Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az új világrendben a befektetői figyelem is megoszlik, ami akár Magyarország számára is lehetőséget teremthet.
A Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője kiemelte: a geopolitikai események ma már erősebben befolyásolják a monetáris politikai várakozásokat, mint korábban. Az amerikai vagy EKB-s kamatpályákkal kapcsolatos várakozások akár percek alatt is jelentősen változhatnak. Az energiaellátás kérdése – amely 2022 után háttérbe szorult – az iráni feszültségek miatt ismét előtérbe került, és újra meghatározó tényezővé vált az európai gazdasági kilátások szempontjából.
A befektetési döntéshozatal így egyre komplexebbé válik. Bár számos magyar specifikus tényező is hat a piacokra, a nemzetközi környezet – például a német kötvényhozamok alakulása – továbbra sem hagyható figyelmen kívül.
Az Everest Quant befektetési igazgatója más megközelítést képviselve úgy fogalmazott, míg sokan a „nagy hullámokat” figyelik, ők inkább a kisebb piaci „fodrokból” próbálnak következtetéseket levonni. Price Márton Péter elmondta, stratégiájukban különböző piaci jelzésekből építenek fel semleges portfóliókat. Szerinte a világpolitikai egyensúlyok jelentős átrendeződése zajlik, amelynek egyik csendes nyertese lehet Kína.
Régiós szinten pedig – a lengyel példához hasonlóan – a közép-kelet-európai térségben is erőteljes fellendülés jöhet, ami a részvénypiacokra is pozitív hatással lehet.
A beszélgetés során a magyar gazdaság kilátásai is hangsúlyos szerepet kaptak. Gyurcsik Attila felidézte, hogy egy kormányváltás után korábban jelentős rali bontakozott ki a kötvénypiacon, és hasonló folyamatok most is elképzelhetők. Bár a konkrét gazdaságpolitikai tervek még nem teljesen ismertek, az euró bevezetésének szándéka már önmagában is erősíti a befektetői bizalmat. Ehhez azonban elengedhetetlen
- a költségvetés rendbetétele,
- az államadósság csökkentése
- és az infláció letörése.
Jobbágy Sándor szerint az euró bevezetése többféle befektetői kockázatot is mérsékelhet. Ugyanakkor az energiakockázat – különösen az iráni helyzet miatt – továbbra is fennáll. Hangsúlyozta, hogy az európai uniós források kérdése kulcsfontosságú, és a 2000-es évek elejéhez hasonló pályára állhat a magyar gazdaság, ahol ismét előkerülhet egy konkrét euróbevezetési céldátum.
Price Márton Péter nemzetközi példát hozva kiemelte: Londonban a politikai váltások – például a konzervatív kormányt követő munkáspárti vezetés – nem befolyásolják érdemben az üzleti környezet működését. Véleménye szerint Magyarországon is ez lenne a kívánatos irány. Hozzátette,
Budapest minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy a régió pénzügyi központjává váljon.
A kiemelkedő matematikai és természettudományos oktatás stabil alapot adhat egy erős pénzügyi ökoszisztéma kialakulásához.