Egy hónapja jöttek ki a tavalyi évre vonatkozó inflációs adatok – 2024-ben átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Viszont már az év végén emelkedésnek indult az infláció, decemberben éves szinten már 4,6 százalékon állt a mutató. Már januárban is arról szóltak a hírek, hogy az év elején még 4-5 százalék környékén lehet a drágulás üteme:
- például január közepén a nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy a reálbérek 9 százalékkal emelkedtek decemberben, idén ez 4-5 százalék körül alakulhat, miközben az inflációt lent tudjuk tartani; egyben hozzátette, hogy 2025 második felében tud majd visszatérni az infláció 3 százalék közelébe, ami februártól indulhat majd csökkenéshez.
- míg a jegybank január végén arról beszélt, hogy „a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés és a fennálló geopolitikai feszültségek az elmúlt hónapokban növelték a felfelé mutató inflációs kockázatokat”, valamint azt is közölték, hogy „az infláció átmeneti emelkedése várhatóan 2025 januárjában folytatódik, azonban a dezinflációs trend ezt követően újraindul”.
A legfrissebb, januárra vonatkozó adatok azonban még az elemzőket is meglepték, ugyanis a vártnál magasabb fogyasztóiár-emelkedésről számolt be a statisztikai hivatal: 2025 első hónapjában az árak átlagosan 5,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
Újra Európa tetején a magyar infláció
Ez az 5,5 százalékos éves infláció a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján a legmagasabb az Európai Unióban az Eurostat adatai szerint: az unió statisztikai hivatalának adatsora szerint
az EU-ban sehol sem volt ilyen mértékű drágulás.
Decemberben az Eurostat szerint Romániában emelkedtek a leginkább az árak, 5,5 százalékkal, Magyarország a vonatkozó rangsorban második volt (4,8 százalékkal) az uniós módszertan alapján – a KSH 4,6 százalékot mért decemberre. A KSH szerinti 5,5 százalékos januári adat tehát az uniós módszertan szerint ennél magasabban is alakulhat.
A friss román adatra még várni kell – azt pénteken teszik közzé –, de az elemzői konszenzus szerint a decemberi 5,1 százalékról 5 százalékra mérséklődhet a drágulás üteme. (A decemberi adat az uniós módszertanban – a magyarhoz hasonlóan – magasabb volt ennél, 5,5 százalék.)
Magyarországot és Romániát az Eurostat eddig rendelkezésre álló adatai szerint Horvátország (5 százalék), Belgium (4,4 százalék) és Szlovákia (4,1 százalék) követi. A legkisebb inflációt Írországban (1,5 százalék) és Finnországban (1,6 százalék) mérték a statisztikusok.
