2020 és 2022 között az izlandi dolgozók 51 százaléka fogadta el a rövidebb munkaidő-ajánlatot, beleértve a négynapos munkahetet is, és ez az arány a szakértők szerint még emelkedni fog – írta meg a CNN.
Tavaly Izland gyorsabb gazdasági növekedést produkált, mint a legtöbb európai ország, és a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb volt Európában – jegyezte meg az Egyesült Királyság Autonómia Intézete és az Izlandi Fenntarthatósági és Demokrácia Szövetség (Alda).
„Ez a tanulmány egy igazi sikertörténetet mutat be: a rövidebb munkaidő széles körben elterjedt Izlandon… és a gazdaság számos mutató alapján erős” – mondta Gudmundur D. Haraldsson, az Alda kutatója.
Két nagy kísérletben 2015 és 2019 között Izlandon a közszféra alkalmazottai heti 35-36 órát dolgoztak, fizetéscsökkentés nélkül, olyanok, akik addig korábban heti 40 órát dolgoztak. A kísérletekben 2500 ember vett részt – Izland akkori munkaképes lakosságának több mint 1 százaléka –, és a munka és a magánélet egyensúlyának javítása mellett a termelékenység fenntartását vagy növelését célozták.
Sikerült.
A kutatók azt találták, hogy a termelékenység a legtöbb munkahelyen változatlan maradt vagy javult, miközben a munkavállalók jóléte „drámai mértékben” javult számos intézkedés alapján, az észlelt stressztől és kiégéstől a munka és a magánélet egyensúlyáig.
A Nemzetközi Valutaalap lszerint 2023-ban Izland gazdasága 5 százalékkal bővült, ami a gazdag európai gazdaságok közül Málta mögött a második növekedési ráta. Ez jóval magasabb, mint az ország átlagos, csaknem 2 százalékos növekedési üteme a 2006 és 2015 közötti évtizedben.
Az IMF azonban idén és jövőre lényegesen lassabb növekedést prognosztizál Izlandon a belföldi kereslet további mérséklődése és az idegenforgalmi kiadások lassuló növekedése miatt.
Az Autonomy Institute és az Alda szerint Izland alacsony munkanélküliségi rátája „a gazdaság életképességének erős mutatója”.
Abból a 61 brit vállalatból, amely 2022-ben részt vett a négynapos munkahét hat hónapos kísérletében, 54 egy évvel később is folytatta a rövidített hetet, 31 pedig azt állította, hogy tartósan így fog eljárni.
Görögország viszont éppen ellenkező irányba indult el a népességfogyás és az alacsony termelékenység elleni küzdelemben, amikor júniusban bevezette a hatnapos munkahetet egyes iparágak számára.
Az IMF világgazdasági kitekintése szerint ez az arány tavaly 3,4 százalék volt, ami alig több mint a fele a fejlett európai gazdaságok átlagának. Az ügynökség várakozásai szerint idén és jövőre enyhén, 3,8 százalékra emelkedik.
