Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sok meglepetést hozott az Allianz frissen megjelent Globális Vagyonosodási Jelentésének 15. kiadása, amely közel 60 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét vizsgálta.
A biztosítótársaság közleménye szerint a 2023-as évet fémjelző, erőteljes monetáris politikai szigorítás dacára a gazdaságok ellenállónak bizonyultak, a pénz- és tőkepiacok pedig fellendültek.
Ennek fényében a háztartások globális pénzügyi eszközei erőteljes bővülést mutattak, olyannyira, hogy a 7,6 százalékos éves növekedési rátával bőven sikerült behozni az előző évi veszteséget (-3,5 százalék).
A növekedés meglehetősen egyenlőtlenül alakult a három fő eszközosztályban. Egyik oldalon az értékpapírok (11 százalék) és a biztosítások/nyugdíj-megtakarítások (6,2 százalék) az elmúlt tíz év átlagánál lényegesen gyorsabb ütemben nőve remekül profitáltak a tőzsdei fellendülésből és a magasabb kamatlábakból. Ezzel szemben a bankbetétek éves növekedési üteme a világjárványt követő fellendülés évei után 4,6 százalékra esett vissza, ez pedig az elmúlt 20 év egyik legalacsonyabb mutatója.
Tavaly 15 százalékkal nőtt a magyar háztartások pénzügyi vagyona, ami a legjobb eredmény a régióban. Abban, hogy Magyarország Kelet-Európa növekedési bajnoka lett, az értékpapírok állományának bővülése játszotta a legnagyobb szerepet 23,6 százalékos dinamikával
– mondta a hazai helyzetről Tölgyes Ágnes, az Allianz Hungária Zrt. pénzügyi divíziójának vezetője.
A biztosítások/nyugdíjmegtakarítások szintén jól teljesítettek (+17,9 százalék), ugyanakkor a magyar háztartások portfóliójában 6 százalék alatti súlyával ez az eszközosztály csak kisebb szerepet játszik.
A globális trenddel ellentétes mozgásokat láttunk itthon: az új megtakarítások jelentősen, 74 százalékkal, 16,5 milliárd euróra növekedtek. Ezek az addicionális pénzügyi eszközök azonban mind értékpapírokba vándoroltak, több mint 100 százalékkal, 14,9 milliárd euróra emelkedve. Ezen az eszközosztályon belül a magyar megtakarítók a kötvényeket – és kisebb mértékben a befektetési alapokat – részesítették előnyben, a részvényeket azonban elkerülték. Ezzel szemben a bankbetétekből 1,0 milliárd euró értékben vontak ki pénzt a háztartások. A biztosítások/nyugdíjmegtakarítások 0,7 milliárd euróval gyarapodtak, ami a korábbi évekhez hasonló mértéket jelent.
Tölgyes Ágnes azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy reálértéken nézve a számokat kevésbé rózsás a kép: inflációval kiigazítva 2023-ban 1,9 százalékkal csökkent a háztartások pénzügyi eszközeinek értéke, ám ezzel a pénzügyi eszközök vásárlóereje a múlt év végén még mindig 10,1 százalékkal volt magasabb a pandémia előtti, 2019 végi szintnél.
A lakossági hitelek növekedése a leggyengébb volt 2023-ban az elmúlt hat évet tekintve: a mindössze 3,6 százalékos ütem az előző évi növekedésnek csupán a fele, így ennek megfelelően 20 százalékra mérséklődött az adósságráta is, ami az egyik legalacsonyabb arány a régióban.
A nettó pénzügyi eszközök kimagasló ütemben, 17,3 százalékkal nőttek tavaly, így az egy főre jutó 22 860 eurós nettó pénzügyi vagyonnal Magyarország 2 helyet előre lépve a 28. helyen áll a háztartások pénzügyi vagyonának globális ranglistáján.
