Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Diracom adatai szerint az átvizsgálásokat követően a magyarországi irodák 8 százalékában találnak lehallgatókészüléket vagy lehallgatásra utaló nyomokat – ez az arány külföldön mindössze 2–3 százalék.
„Évente több tíz milliárd forintra tehető a veszteség, amelyet a lehallgatások okoznak a cégeknek” – mondta az Index kérdésére Tóth Béla információbiztonsági szakember.
Lehallgatásra utaló nyom lehet egy asztal alsó felületén lévő kétoldalú ragasztómaradék, amit UV-fény alatt jól lehet látni. Ugyanakkor a határoló falfelület külső oldali sérülése – például falmikrofon felhelyezése miatt – is árulkodó nyom lehet
– magyarázta a szakember, aki arról is beszélt, hogy minden olyan személy, szervezet, vállalkozás potenciális célpont, amelynek vannak olyan információi, amelyek mások számára értékkel bírnak.
Tóth Béla szerint, amennyiben egy cég 500 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkezik, akkor már elérte a lehallgatás belépési küszöbét, a legveszélyeztetettebb kategóriába a kutatás-fejlesztési tevékenységet végzők tartoznak.
Az eszközök kapcsán elmondta, hogy széles a skála, a civil terület előszeretettel alkalmaz különféle hangrögzítőket, kezdve az autonóm eszköztől a WiFi/BT/GSM-technikát alkalmazó eszközökig. Az analóg rádiófrekvenciás lehallgatóeszközök („poloska”) alkalmazása is tipikus, ez viszont szakértelmet igényel.
A piacon széles a választék, a kínai eszközök olcsók és jól működnek, és könnyű beszerezni, de vannak EU-n belüli gyártók, és időnként izraeli termékek is felbukkannak.
„Sokan még mindig James Bondként tekintenek az ipari kémkedésre, nem hiszik el, hogy ez létező terület, foglalkozás. Pedig amit el lehet lopni és értékesíteni lehet, azt el is lopják” – mondta Tóth Béla.
