Fáziskésésben volt a lakáspiaci áremelkedéshez képest a balatoni régió óriási árrobbanása – mondta a Népszavának
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Emlékeztetett,
tulajdonképpen a Covid idején elindult nagyobb városok lakáspiacainak trendjét
követte, de hirtelen drágulás 2019 második felétől kezdve lassulni kezdett.
Az ingatlan.com statisztikájából kiderült, hogy a vizsgált
54 tóparti és tóközeli településből 38-ban minimum duplájára, háromban több,
mint háromszorosára nőttek az ingatlanárak, a teljes régióban – a
háttértelepüléseket is beleértve – pedig 88 százalékos volt az emelkedés.
A legkisebb árnövekedés a legdrágább településeken volt:
- Alsóörsön 42,
- Szántódon 47,
- Balatonfüreden 57,
- Balatonföldváron 62 százalékos drágulás volt tapasztalható.
A legnagyobb növekedés pedig
- Balatoncsicsón 243,
- Balatonberényben 232,
- míg
Balatonrendesen 206 százalékos volt a drágulás.
20 olyan település található, ahol az átlagos négyzetméterár
meghaladja az egymillió forintot, a legdrágább Tihany 1,8 milliós átlagárral.
A klasszikus, tóparttal rendelkező települések közül:
- Balatonfőkajár a legolcsóbb 597 ezres négyzetméterárral,
- Badacsonytomaj 754,
- Balatonmáriafürdő 765,
- Badacsonytördemic 766,
- Balatonszárszó 798 ezerrel tartozik a leginkább megfizethető
települések közé.
A helyi fiatalok nagy részének esélye sincs helyben házat venni.
Ők általában nem tóparti, de még belátható távolságban lévő
Balatonszentgyörgyön vagy Vörsön próbálnak ingatlant vásárolni – mondta Druskóczi
Tünde balatonberényi polgármester. A faluban négy év alatt 259 ezerről 860
ezerre ugrott az átlagos négyzetméterár.
Balatonrendesen 366 ezerről 1,11 millióra nőtt a
négyzetméterár, Epres Róbert polgármester szerint az üres telkek ára öt-hatszorosára drágult, a Covid előtt ötmilliós építési telkeket ma 25-30
millióért adják, és ráadásul az új tulajdonosok hatalmas villákat,
apartmanházakat húznak fel, nem a korábbi falukép szerint építkeznek.
