BUX 135138.83 -0,56 %
OTP 42440 -0,75 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Komolyan felelős lehet a koraszülések számának növekedésében a műanyag

A koraszülések száma nő, és a szakértők nem igazán tudják, miért. Egy új tanulmány szerint az élelmiszer-csomagolásokban és a testápolási termékekben használt szintetikus vegyszerek, az úgynevezett ftalátok lehetnek a bűnösök.

2024. február 12. hétfő, 05:02

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a ftalátok olyan hormonbontó
anyagok, amelyek befolyásolhatják a méhlepény működését.
Ez a szerv felel az
anyaméhben fejlődő magzat oxigén- és tápanyagforrásáért. 
A ftalátok gyulladásokat okozhatnak, amelyek még jobban
megzavarhatják a méhlepényt, és megindítja az idő előtti szülést – mondta
 Leonardo Trasande, a kutatás vezetője, a NYU Langone Health
környezetvédelmi gyermekgyógyászati ​​igazgatója a
CNN-nek.

A tanulmányok azt mutatják, hogy a koraszülés az
élelmiszerek 
csomagolásában található Di(2-etilhexil)-ftalátnak vagy DEHP-nek
tudható be – tette hozzá Trasande. Mint mondta, új kutatásukban azt találták,
hogy a DEHP és három hasonló 
vegyi anyag 2018-ban a koraszülések 5-10
százalékáért volt felelős.

A Lancet Planetary Health folyóiratban megjelent tanulmány szerint

az 5-10 százalékos arány közel 57 000 koraszülést jelentett az Egyesült Államokban 2018-ban, ami csak abban az évben közel 4 milliárd dolláros plusz költséggel járt a társadalomnak.

Ez a tanulmány az egyes ftalátok elterjedtsége és a
koraszülés közötti összefüggésekre összpontosított, ám az emberek más téren is ki
vannak téve az említett vegyi anyagok veszélyeinek – mondta Alexa Friedman, az Environmental
Working Group (EWG) vezető kutatója, aki nem vett részt ebben a
vizsgálatban, de megerősítette, hogy a ftalátokat számos élelmiszer-csomagolásban használják,
beleértve a húst frissen tartó műanyag fóliát, valamint egyes tej- és
gyümölcslé-tartályok belsejét.

Az American Chemistry Council, az amerikai vegyipari
vállalatok ipari kereskedelmi szövetsége a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy a jelentés
nem állapított meg konkrét ok-okozati összefüggést. Nem minden ftalát egyforma, és nem célszerű osztályba
sorolni őket. A „ftalátok” kifejezés egyszerűen olyan vegyi anyagok családjára
utal, amelyek szerkezetileg hasonlóak, de funkcionálisan és toxikológiailag
különböznek egymástól – reagált a tanács szóvivője.

A European Plasticisers ipari kereskedelmi szövetség szerint világszerte évente körülbelül 8,4 millió tonna ftalátot és egyéb lágyítószert fogyasztunk el.

A gyártók ftalátokat adnak a fogyasztási
cikkekhez, hogy a műanyagot rugalmasabbá és nehezebbé tegyék, elsősorban
polivinil-klorid vagy PVC termékekben, például a gyermekjátékokban. A palackozott víz több ezer nanoműanyagot tartalmaz, amelyek
olyan kicsik, hogy behatolhatnak a szervezet sejtjeibe – állítja a tanulmány.

A ftalátok megtalálhatók:

  • a mosószerekben;
  • a vinyl padlókban;
  • a bútorokban;
  • a zuhanyfüggönyökben;
  • az autóipari műanyagokban;
  • a kenőolajokban;
  • a ragasztókban;
  • az eső-
    és foltálló termékekben;
  • a ruházatban;
  • és rengeteg testápoló termékben, beleértve
    a sampont, a szappant, a hajlakkot és a körömlakkot, amelyekben az illatokat tovább
    tartják.

A vizsgálatok ezen túl összefüggésbe hozták a ftalátokat a
gyermekkori elhízással, az asztmával, a szív- és érrendszeri problémákkal, a
rákkal és a nemzőképtelenséggel is. 

A Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottság már nem engedélyezi nyolc különböző ftalát 0,1 százalékánál magasabb szintű használatát a gyermekjátékok és a gyermekápolási termékek gyártásában

– mondta Trasande. Azonban
az FDA nem korlátozta mind a nyolcat az
élelmiszerek csomagolásánál. Az EPA azt javasolja, hogy néhány vegyi anyagot minősítsenek
veszélyesnek.

A tanulmány készítőinek csapata 5006 várandós nőnél talált a vizeletmintájukban olyan ftalátokat, amelyek pozitívnak bizonyultak, és
összehasonlították ezeket a baba születési idejével, születési súlyával és
születési hosszával. Az információk elemzése után megerősítették a korábbi
kutatásokat, amelyek a DEHP szignifikáns összefüggését mutatják a rövidebb
terhességekkel és a koraszüléssel.

A koraszülöttség veszélyei

A szülés koraszülésnek minősül, ha a terhesség 37. hete előtt következik be – a teljes idejű terhesség 40 hetes vagy több. Mivel a létfontosságú szervek és az idegrendszer egy része nem feltétlenül fejlődik ki teljesen, a koraszülés veszélybe sodorhatja a babát. A rendkívül korán született csecsemők gyakran a kórházban maradnak, ahol segítik őket lélegezni, és gyógyítják a szív-, emésztési illetve agyi problémákat vagy a fertőzések leküzdésére való képtelenséget.

A Mayo Clinic szerint a koraszülött gyermekek látási, hallási és fogászati ​​problémákkal, valamint intellektuális és fejlődési késéssel szembesülhetnek fejlődésük során. A koraszülöttség hozzájárulhat az agyi bénuláshoz, az epilepsziához és az olyan mentális zavarokhoz, mint például a szorongás, a bipoláris zavar vagy a depresszió.

Felnőttként a koraszülöttek vérnyomása és koleszterinszintje is magasabb lehet, asztmában és egyéb légúti fertőzésekben szenvedhetnek, és kialakulhat 1-es és 2-es típusú cukorbetegség, szívbetegség, szívelégtelenség vagy szélütés.

Economx
Economx

Ez is érdekelhet