A Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium megerősítette: tavaly december végéig a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4293,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 112,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 412,3 milliárd forintos hiányt mutattak.
A 2023. évi pénzforgalmi hiány tehát alacsonyabb volt a 2022. évinél (4672,1 milliárd forint) – mutattak rá.
Nemcsak a hiány nagy, az adók is magasak
Miközben a számok alapján megállapítható, hogy óriási a hiány, a lakosság és a vállalati szektor adóztatása is minden eddiginél magasabb szintet ért el – ám érezhetően mindez felesleges áldozat volt.
Megmutatjuk, mennyivel növekedett az adóteher 2023-ban a négy kiemelt adónem esetében:
- +121,6 milliárd forint - az általános forgalmi adóból származó éves bevétel: 6981,9 milliárd forint;
- +130,3 milliárd forint - a jövedéki adóból származó éves bevétel: 1359,8 milliárd forint;
- +1 210,3 milliárd forint - a személyi jövedelemadóból származó éves bevétel: 3996,3 milliárd forint;
- +267,2 milliárd forint - a társasági adóból származó éves bevétel: 1013,8 milliárd forint.
Ez már önmagában 1 729,4 milliárdos többlet, de ezzel még nincs vége, hiszen számos más adóteher is nehezíti a lakosság és a cégek helyzetét.
A Pénzügyminisztérium által közreadott államháztartási mérlegből kiderül, hogy a
- gazdálkodó szervezetek 3 632 milliárdot fizettek be összesen, ez 737 milliárd forintos többlet;
- fogyasztáshoz kapcsolt adókból 9 054 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, ez 336 miliárd forintos többlet;
- a lakosság befizetéseiből pedig 4 333 milliárdot használhatott fel a kormányzat, ez 1 190 milliárd forinttal több, mint 2022-ben.
Így 2 263 milliárd forinttal többet szedett be adóként az állam 2023-ban, mint amennyi összejött 2022-ben.
Hol van az áfa?
Viszont továbbra is aggasztó, hogy az áfabevétel alaposan elmaradt a várttól, miközben 2023 nagy részében két számjegyű volt az infláció. Tavaly összesen 6 981,9 milliárd forint érkezett általános forgalmi adóból, az előirányzat 87,4 százaléka. Összehasonlításképpen 2022-ben 6 860,3 milliárd forint származott áfából, így alig 120 milliárd forinttal növekedett a fogyasztásból származó adó.
Nyomot hagyott a bélyeg
A lakosságtól és cégektől való tavalyi elvonás mértékét jól szemlélteti az is, hogy az szja-bevételek 43 százalékkal közel 4000 milliárd forintra emelkedtek, a társasági adóbevételek 36 százalékos növekedéssel 1000 milliárd forint fölé kúsztak, a különadókból, extraprofitadókból érkező milliárdok is látványosan nőttek.
Ezen túlmenően a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból is több pénz folyt be 2023-ban, mint 2022-ben: az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alap ezen jogcímen 6689 milliárd forinttal gazdagodott tavaly, ami 14 százalékos növekedésnek felel meg 2022-höz képest.
A büdzsé kiadásai ugyanis a 2022-es 34 565 milliárd forintról 19 százalékkal 41 109 milliárd forintra nőttek, ezzel a hiány is sokkal nagyobb lett, mint azt a kormány várta.
A Pénzügyminisztérium hétfőn hozta nyilvánosságra az államháztartás tavaly év végi helyzetéről szóló jelentését.
A tárca magyarázata szerint az év egészére rányomta a bélyegét a háború, a szankciós energiaválság és a veszélyes világgazdasági környezet, és ezek a külső tényezők jelentős nyomás alá helyezték a magyar költségvetést is.
A kiadási oldalon mély nyomot hagyott a magas - az év egészét tekintve 17,6 százalékos - infláció, alig van olyan kiadási tétel, amely csökkent vagy stagnált volna. Ezért is érdekes a családtámogatások stagnálása - hívta fel a figyelmet a Portfolió, rámutatva, hogy összesen 404,9 milliárd forintot fizettek ki erre a célra, amely alig 3,9 milliárd forintos növekedés 2021-hez képest.
A családtámogatásokon kívül szinte mindenütt a kiadások növekedése bontakozik ki a minisztériumi jelentésből, így például az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra is többet költött a kormány: a 2022-es 1154 milliárd forint után 1750 milliárd forintot, amiben már a Vodafone-ügylet elszámolása is benne van.
