Lakás-, épület- és várostervezési szakértők szerint nehéz az irodaterületeket élhető, tetszetős lakóházzá alakítani, de sürgető is lenne egyben.
Az Egyesült Államokban több irodaépület áll üresen, mint 1979 óta bármikor –
jelentette a Moody's Analytics.
Ez az egész a Covid-19 világjárvány utóhatása, mert az
alkalmazottak elkezdtek távolról dolgozni, és soha nem tértek vissza teljesen, így maradtak a „zombitornyok”. Eközben az Egyesült Államokban mintegy
5,5 millió lakás megépítésével maradtak el az elmúlt 20 év során mert az építők
nem tudtak lépést tartani a lakásigényekkel – írta meg a CNN.
Tehát a felesleges irodákat egyszerűen átalakíthatjuk szükséges lakásokká?
Nincs képlet vagy értelmezhető modell az iroda otthonná
alakítására, sokkal nehezebb, mint a semmiből építeni – mutatnak rá szakértők.
A városépítést a területrendezési törvények szabályozzák,
amelyek alapvetően egyszerű koncepciót követnek: városrészenként csak egyféle
épület – például gyárak, bérházak, családi házak – készülhet. A korlátozások
feloldása nem könnyű, az építtetők számára a területrendezési törvényeket és
több tucat építési szabályzatot kell betartaniuk.
A városoknak aggódniuk kell az adóbevételek miatt is, mivel
a bevételek tisztességes része származik a kereskedelmi ingatlanadókból. Gyakran
nem engedhetik meg maguknak, hogy elveszítsék a nagy irodaházak adóalapját.
Egy bérházban, még ha tele is van lakókkal, kevesebben fordulnak
meg, mint egy irodában. Ez kevesebb embert jelent az utcán, kevesebb embert az
ebédlőhelyeken, és a városok számára így kevesebb lesz az adóbevétel.
Az irodák gyakran nem ott vannak, ahol az emberek élni szeretnének, és épülettervezési, szerkezeti akadályok is vannak.
Néha az egykori irodahelyek jó lakóhelyek lehetnek,
különösen a sűrűn lakott városokban és olyan területeken, ahol a lakóingatlanok
iránti kereslet szárnyal, mint például Manhattanban, más városokban azonban
előfordulhat, hogy nincsenek a közelben boltok, iskolák vagy tömegközlekedés.
Az irodaépületekben nincs elég fürdőszoba, nincs elég ablak vagy azok nem nyílnak.
Hiányzik a természetes fény, a fűtés egyedi
szabályozásának lehetősége, vagy éppen olyan a belmagasság, amely lehetetlenné teszi
az utólagos felszereléseket. Ne feledjük el, hogy a légkondicionálás korszaka előtt az épületeken
sok ablak volt.
Építészként nagyon szórakoztató megoldást találni erre – zegzugokkal kivágni a területek belsejét, kialakítani egy udvart, kis erkélyeket rakni. De ezek pénzbe kerülnek
– mondta Maren Reepmeyer, az SGA bostoni építésze, aki olyan projektekre
szakosodott, mint például az iroda-lakásépítés, szerinte egyébként a nagyobb
emeletekkel rendelkező épületeket sokkal nehezebb átalakítani.
Az ingatlanipart és a befektetéseket nyomon követő CBRE
Group szerint a fizikai változtatások költségei 100 illetve 500 dollár/négyzetláb áron mozognak (1 négyzetláb, 0,0929 nm2), az épület tervének részleteitől függően.
Sok iroda azonban nem alakítható át: a hosszú bérlettel
rendelkező cégek továbbra is igényt tartanak még az üresen álló helyekre is,
így az irodaátalakítások nem jelentenek megoldást sem az üres irodai helyek
felszámolásásra, sem a lakáskínálati hiányra.
