Az EU tisztviselők szerint a tárgyalások addig nem
kezdődhetnek meg hivatalosan, amíg Ukrajna nem foglalkozik számos kérdéssel,
köztük a korrupcióval, a lobbitevékenységgel és a kisebbségek korlátozásával. Bár a tisztviselők
szerint Ukrajna az elmúlt hónapokban előrelépett ezekben a kérdésekben, még
hosszú út áll előtte. Ehhez a listához hozzá kell adni a környezetvédelmi
szabványokat is.
A becslések szerint Oroszország Ukrajnában 52,4 milliárd eurós környezeti kárt okozott, így felmerül a kérdés, hogy ebben a
helyzetben elvárható-e egy háború kellős közepén lévő országtól, hogy
megreformálja környezetvédelmi normáit.
Általában megfelelő előrelépés történt az ukrán
környezetvédelmi jogszabályoknak az EU követelményeihez való hozzáigazítása
terén – mondta Ievgeniia Kopytsia, az Oxfordi Egyetem vendégkutatója a Euronews
Greennek.
Bár Ukrajna csak 2022-ben kérelmezte EU-tagjelölt
státuszát, az ország 2014 óta dolgozik az EU környezetvédelmi szabályainak összehangolásán.
2023 februárjában azonban Ukrajna ötből egy pontot kapott az európai
környezetvédelmi szabványoknak való megfelelésért – néhányan azzal érveltek,
hogy Oroszország inváziója a zöld reformok útjába állt.
A háború kitörése óta a környezetvédelmi reformok végrehajtása többnyire szünetel
– mondta Vladlena Martsynkevych, az Ecoaction
ukrán civil szervezet igazgatótanácsának vezetője. Hozzátette, a háború megsebzette
Ukrajna természetét és környezetét, mérgező vegyi anyagok szivárognak be a
talajba, a levegőbe és a vizekbe.
Ukrajna bizonyítékokat gyűjtött a környezeti bűncselekményekre vonatkozóan, és végül eljárást indított Oroszország ellen.
A fejlődés egyik kulcsfontosságú területe a hulladék kezelése volt. Míg Ukrajna 2017 óta dolgozik az ágazat reformján, júliusban új
intézkedéseket vezettek be, mert az ukrán hatóságok a háborús hulladékok
feldolgozásával foglalkoznak. 2020-ban a hulladéknak csak a 4
százalékát hasznosították újra Ukrajna-szerte – ez a legalacsonyabb arány
Európában –, és a kutatók szerint 93 százaléka hulladéklerakókba került.
A szakértők szerint ráadásul az üzemelő hulladéklerakók több
mint 99 százaléka nem felelt meg az európai szabványoknak. Sok hulladékkezelő létesítmény túlterhelt, ami számos súlyos
egészségügyi és környezetvédelmi problémákat vet fel. Az éghajlati fronton a
metán szintén problémát jelent.
Elég előrelépés történt, különösen egy háborúban álló ország részéről, és azt mondhatjuk, hogy ez bizalmat ad afelől, hogy onnan tovább építkezhetnek
– mondta Florika
Fink-Hoojier, az EU környezetvédelmi biztosa.
Az év elején az ukrán kormány megerősítette
kötelezettségvállalását az állami tulajdonban lévő szénerőművek 2035-ig történő
fokozatos leállítására vonatkozóan, és bejelentette, hogy klímasemleges energiarendszere lesz 2050-re.
Egyelőre Ukrajna nemzetközi pénzügyi támogatása nagyrészt
nemzeti kormányoktól és nemzetközi szervezetektől származik.
Tekintettel a
pusztítás mértékére – a becslések szerint az újjáépítés 382 milliárd eurót tesz
szükségessé egy 10 éves időszak alatt –, magánvállalatokat is felszólítanak
a beruházásra.
Nem csak a nemzetközi támogatás szükségességéről beszélünk, hanem magánbefektetőkre is szükségünk van új technológiák, az európai szabványoknak megfelelő létesítmények építéséhez
– mondta Ruszlan Strilec, Ukrajna környezetvédelmi és
természeti erőforrások minisztere. Kellenek a megújuló energiát használó
létesítmények Ukrajnában, az elektromos hálózat napi bombázása is rávilágított erre
– tette hozzá.
Hiába lengette be Orbán Viktor még szerdán, hogy megvétózza a bővítési tervet, továbbá az Ukrajnánk szánt pénzeket, végül elhagyta a termet a szavazáskor, így a Tanács egyöntetű döntést tudott hozni – írta a Politico. Erről itt olvashat részletesebben >>>
