Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég Konjunktúra Zrt. harmadik Vidék Konferenciáján mutatta be a hazánk logisztikai helyzetét. A tárcavezető „butaságnak” nevezte, hogy külföldi szállítmányozási cégek viszik egyik helyről a másikra a magyar árut
Nagy Márton kiemelte, a logisztika és a szállítás fontos szerepet kap a vidékfejlesztésben, hiszen a gazdaság alapvetően meg fog változni, gyorsulás következik be a beruházásoknál, a nyitottságban, ebben feladata van a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak (GFM) is.
A miniszter hangsúlyozta, a 2030-as gazdasági célokhoz, a felzárkózáshoz elengedhetetlen, hogy
- másfélszer több energiát termeljünk (főleg áram),
- ötszázezer új munkaerőt találjunk, valamint
- a határátkelőket és szállítmányozást fejlesszük.
Hazánkban ugyanis kialakul egy „elektromosautó-ökoszisztéma”, amibe beletartozik akkumulátorgyártás, Paks2, és a napelemgyártás is, amiket aztán exportálni fogunk nyugatra, az EU felé. Az exportban robbanásszerű növekedés várható – vélekedett. A tervek szerint 2030-ra a GDP-arányos export elérheti a 100 százalékot, ezen belül a feldolgozóipar a 30 százalékot, illetve addigra a magyar logisztikának kell kiszolgálni a bővülést, a GDP-n belül 10 százalékos szinttel. Ellenpéldaként Írországot hozta fel, ahol szoftvereket fejlesztenek, ahhoz nem kell logisztika, viszont
„az akkumulátoroknak súlya van, azt el kell szállítani”
- figyelmeztetett. A miniszter szerint fel kell fedezni újra a Dunát, de vonaton, közúton, repülőtereken is szállítani kell. Fontos kiemelnünk, de Nagy Márton szerint a Liszt Ferenc repülőtér visszavásárlása mögött is megjelenik a gondolat, hogy mit lehet kezdeni a légi cargo forgalommal.
A közúti forgalom kapcsán elmondta, a bővülés mögött nem a magyar gazdaság, hanem az áthaladó tranzitforgalom van, az M1 gyakorlatilag egysávos lett, ez egy kihívás Magyarország számára – magyarázta, hozzátéve: bővítenék az M1-es autópályát.
A másik probléma Röszke, ahol jelenleg három órát kell várni a belépésnél. Nagy Márton szerint a szerbiai belépési pont olyan, mint egy homokóra. Ha ezt a helyzetet nem kezeljük,
„Magyarország bedugul”,
és és akkor nem lehet elszállítani egyetlen akkumulátort, Mercedest, vagy BMW-t sem, és akkor a beruházások sem jönnek, mert megnő a költség, és a szállítási idő – figyelmeztetett arra, hogy nem lesz szükség senkinek a magyar ipari kapacitásra, ha az itt gyártott dolgokat nem tudja eljuttatni Németország felé. Önmagában ez a helyzet akkor sem oldódik meg, ha Románia csatlakozik a schengeni övezethez, hiszen Szerbia esetében ez a lehetőség nem áll fent.
A logisztika és szállítmányozás több mint 100 ezer család megélhetését biztosítja Magyarországon, a havi bruttó átlagkereset pedig 456 ezer forint volt a szektorban – árulta el a miniszter. A GDP-n belül jelenleg 5-6 százalék tesz ki, viszont a potenciált jelzi, hogy a GDP-növekedési ütemhez 2021-ben 1 százalékot adott hozzá, illetve a beruházási ráta 54 százalékos a szállítási és raktározási szektorban.
Jól állunk a logisztikai központokkal, még úgyis, ha nagy területet szakítanak ki a magyar termőföldből, ezért figyelni kell, hogy ne horizontálisan terjeszkedjenek – magyarázta. A két évvel ezelőttihez képest idén a duplájára emelkedett a hasznosítható felület:
kétmillió négyzetméternyi raktár terület van Magyarországon.
Jó hír, hogy a raktározásnál magyar cégek vannak túlsúlyban, ugyanakkor jelenleg a GDP-alapú súlyuk a régióban a legkisebb, Románia, Szlovákia és Csehország is előz minket.
Rossz hír viszont, hogy a magyar szállítmányozási cégek kiszorultak a magyar utakról, így a profit is kiszalad az országból. Nagy Márton figyelmeztetett, a hazai fuvarozók térvesztése egyre jobban gyorsul, a külföldiek még hazánkban is kiszorítják a kevésbé versenyképes hazai cégeket. Ezt azzal magyarázta, hogy a külföldiek észrevették a magyar fejlődést, és benyomultak. Román, lengyel, bolgár, szerb, török rendszámmal jönnek be, felpakolják a magyar mezőgazdasági termékeket is, és tovább szállítják – magyarázta, majd leszögezte:
„Ez butaság!”
Egyébként a nemzetközi fuvarozásból is kiszorultak a magyar cégek, alig 3,2 százalékos részesedéssel állnak a vonatkozó lista tizedik helyén.
Az ágazati szereplőket meghallgatva a GFM egy javaslatcsomaggal készül a minimális szolgáltatási díj bevezetése és az alvállalkozók számának maximalizálása érdekében, emellett Nagy Márton szerint a legfontosabb lépés Röszke lesz, „nagy fejlesztési koncepcióval neki kell menni”, akkor lehet hazánk az Unió kapuja.
