A győztes próbaperben a Fővárosi Ítélőtábla jogerős
ítéletével megállapította, hogy a vételár szerződéskötést követő egyoldalú
felemelését lehetővé tevő kikötések tisztességtelenek, mivel azok az
árváltozást nemcsak egyértelműen beazonosítható körülmények esetére, hanem
egyéb, a gépjármű bekerülési költségét érintő közteher-növekedés esetére is
megengedik.
Ez utóbbi pedig olyan széles áremelési lehetőséget biztosít
az autókereskedő részére, amelyet a fogyasztó előzetesen felmérni nem tud, az
számára nem átlátható, előre nem tudhatja, hogy milyen feltételek esetén és
milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására.
Emellett a bíróság azért is tisztességtelennek tekintette a
szerződési kikötéseket, mert a fogyasztó nem mondhatta fel a szerződést
áremelés esetén.
A fogyasztó megkapja
a szükséges információkat?
Az Economx megkeresésére Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei
Főügyészség szóvivője közölte: eddig tizenkettő, különböző autómárkákat
értékesítő autókereskedéssel szemben indítottak vizsgálatot a fogyasztói
szerződések részévé váló általános szerződési feltételek (új autó adásvételi
blankettaszerződések) kapcsán.
A vizsgált ügyekből nyolc esetben nyújtottak be keresetet a
bíróságra. Ezekből egyben született ítélet, a további hét ügyben a bírósági
eljárás még folyamatban van a Budapest Környéki Törvényszéken.
Az áremelést lehetővé tévő szerződési kikötésekre vonatkozó
jogi szempontok sarokkövét az képezi, hogy az átlagos fogyasztó megkapja-e az
ahhoz szükséges információkat, amelyek alapján képes a kockázatokat megérteni
és mérlegelni.
Az elvárás az, hogy a fogyasztó a szerződésből megismerje, milyen tényezőktől függtek a szerződéskötéskor az egyes fizetési kötelezettségei és azokat mikor, milyen mértékben változtathatja meg e tényezők jövőbeni változása.
Pontos meghatározás
szükséges
A kikötéseknek a fogyasztó számára érthető, elmagyarázó és a
körülmények megváltozásának következményeit levezető rendelkezéseket kell
tartalmazniuk ahhoz, hogy a transzparencia elvének megfeleljenek.
Ennek az elvárásnak a gyakorlatban egy szerződés akkor tud
eleget tenni, ha pontosan meghatározza (felsorolja), milyen változókat (például
adók, közterhek, bekerülési költség változása stb.) tekintenek a számítás során
figyelembe veendőnek.
Pontosan meg kell határozni, milyen képletet alkalmaznak a költségnövekedés
számításához, és leírják, hogy hogyan számítja ki a kereskedő, hogy abból mennyi
jut az adott gépjárműre.
Ha ezen elvárásoknak megfelel egy szerződés, még ebben az esetben is a fogyasztó számára felmondási jogot kell biztosítani bármilyen mértékű áremelés esetére. Ezen kritériumoknak megfelelő szerződés rendelkezéseitől eltérő utólagos áremelés szerződésszegésnek tekinthető.
Bármilyen mértékű és jogszerű utólagos áremelés esetén is a
fogyasztó számára felmondási jogot kell biztosítani. A felmondási jog
gyakorlása semmilyen hátrányos következménnyel nem járhat a fogyasztóra –
hangsúlyozta Jagusztin Tamás.
A kockázatot nem
viselheti egyedül a vásárló
Az ügyészség érvelése szerint gépjármű vásárlása során az ár
a vásárlói döntés egyik legmeghatározóbb eleme, hiszen jelentős összegről van
általában szó. Az új gépjármű árát a piaci körülmények jelentősen
befolyásolják, így különösen változó gazdasági környezetben nem lehetséges
mindig előre teljesen pontosan rögzíteni.
Ez kockázatot jelent mind a vásárló mind az értékesítő
oldalán. Ez az autókereskedelmi piac természetéből fakad. Nem engedhető meg
azonban az, hogy ezt a kockázatot egyedül a vásárló viselje.
Egyes gépjármű adásvételi szerződések kapcsán tapasztalható
a szerződés olyan tartalmú megfogalmazása, amely a gépjármű árának emelkedése
miatti hátrányt teljes mértékben a fogyasztóra kívánja hárítani.
A közérdekű perek
következményei
Az ügyészség által indítható közérdekű perek jogkövetkezménye
az, hogy az ügyész keresetének helyt adó döntés esetén, a bíróság a jogerős
ítéletében megállapítja a tisztességtelen általános szerződési feltételek
érvénytelenségét.
A közérdekű perben hozott ítélet hatálya – az érintettek
minden egyéb jogcselekménye nélkül – a törvény erejénél fogva kihat minden, a
vállalkozással szerződő természetes személyre, tehát minden olyan egyedi
szerződésre, amelyben a tisztességtelen kikötés megtalálható.
A törvény szerint
az ilyen szerződési rendelkezésre jogosultságot alapítani és annak alapján
teljesítését követelni nem lehet.
