A kis alapterületű ingatlanok egy szűk, de annál
jelentőségteljesebb részt foglalnak el a hazai ingatlanpiacból. A Duna House
idei értékesítési adatai alapján a tavalyihoz hasonlóan, az összes adásvétel 1
százaléka köttetett 10-20 négyzetméter közötti lakásra vagy házra, tehát a
kislakások a megváltozott gazdasági, hitelezési és ingatlanpiaci környezetben
is kiemelt figyelmet kapnak mind a vásárlók, mind a szakemberek részéről – jelezte Benedikt Károly, a Duna House PR- és
elemzési vezetője, aki szerint zömében a fővárosban vásárolják ezeket, de
országszerte, kitartóan keresettek a 20 négyzetméter alatti minilakások és
házak, miután megfizethetők és alacsony fenntartási költségük.
Minden minilakás más, többségében valamilyen egyéb funkciót betöltő vagy kihasználatlanul álló kisebb helyiség teljes átalakításával készült ingatlan.
Jellemzően a fővárosi bérházak régi gondok- vagy cselédlakásai,
földszinten vagy a szuterénben található tárolói, esetleg garázsai váltak alapos
tervezés után, mindennapi lakhatásra alkalmas, összkomfortos lakásokká..
Napjainkban, még a magas építőanyag- és szakmunkaárak mellett is jellemző
trend, hogy ingatlanpiaci befektetők a régi, klasszikus nagypolgári vagy az
átlagos méretű, könnyen alakítható 50-60 négyzetméteres ingatlanokat osztják
fel kettő, vagy akár három kisebb alapterületű lakásra. Az így kialakított,
teljeskörűen felújított lakásokat könnyebben és nagyobb haszonnal értékesítik,
mintha megtartanák a régi elrendezést.
Majdnem 30 milliót adtak egy minilakásért
A szakértő hozzátette, mind a szétválasztott, mind a
tárolóból vagy garázsból átalakított lakásoknál érdemes ellenőrizni a tulajdoni
lapot, hiszen a későbbi értékesítés során, illetve akár a hitelfelvétel esetén
is elengedhetetlen, hogy a valóságnak megfelelő adatok szerepeljenek a dokumentációban.
Az sem elhanyagolandó, hogy a társasház adott-e engedélyt a nagy lakás
szétválasztására, illetve, hogy az ingatlanok rendelkeznek-e önálló
mérőórákkal.
A fővárosban inkább a belvárosi területeken, valamint a
befektetők által is keresett, VI., VII., VIII. és XIII. kerületben kelendőek a
társasházi kislakások, de előszeretettel választanak az ügyfelek csekély
alapterülettel rendelkező kertkapcsolatos kisházakat Budapest agglomerációjában
és vidéken is.
Az idén augusztusig értékesített 20 négyzetméteres vagy az
alatti alapterülettel rendelkező otthonok négyzetméterára lokációtól és
állapottól függően 400 ezertől 1,7 millió forintig terjed a fővárosban, a
vidéki területeken azonban már 350 ezer forintos négyzetméteráron is hozzá
lehetett jutni 20 négyzetméteres, jó állapotú lakáshoz.
Hasonló méretű, kertkapcsolatos kisházat, hétvégi házat akár
már 185 ezer forintért is lehet kapni négyzetméterenként, de van olyan
agglomerációs település, ahol a 2 millió forintot is megközelítette az
egységár. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a magas vételár nem az
ingatlan, hanem a kiváló elhelyezkedésű telek érdeme, a kisház vélhetően a
későbbiekben lebontásra, vagy teljes átalakításra és bővítésre kerül.
A legmagasabb összeget, közel 29,5 millió forintot egy 20
négyzetméteres, VI. kerületi, nagyon jó állapotú kislakásért fizetett a
vásárló. Soroksáron ugyanezt az alapterületet, jó állapot esetén azonban már
mindössze 8 millió forintért is meg lehet venni.
