A 2022-es év második fele nagyon magas bázist jelent, amihez
képest már most egy kisebb mértékű emelkedést láthatunk. Emellett, amennyiben a
tavalyi csúcshoz képest csökkent is bizonyos élelmiszerek ára, például a
tejtermékeké, az még mindig magasabb, mint 2021-ben volt és arra csekély
lehetőség mutatkozik, hogy visszatérjenek a 2022 előtti árak – mondta a Növekedés.hu-nak
Tóth Péter, a KSH projektvezetője arról, hogy a lakosság számára elsődleges kérdés az élelmiszerárak
alakulása.
Hogy az infláció csökkenése milyen ütemben folytatódhat, ezzel
kapcsolatban nehéz biztos információval szolgálni és a KSH sem rendelkezik
előrejelzésekkel – tette hozzá a szakember, aki szerint
az viszont látszik, hogy az utóbbi időszakban kialakult egy árverseny a kiskereskedelemben és az árfigyelő rendszer bevezetése is pozitív hatást gyakorolt erre a folyamatra.
Az ellátás garantált, a pandémia bebizonyította.
Tóth Péter emlékeztetett 2020-ra, a koronavírus-járvány időszakára, amikor nem csupán a
személyek országok közti mozgását korlátozták, de az áruk, így az élelmiszerek
szállítmányozása is akadályokba ütközött. Ekkor bebizonyosodott, hogy az
országban mind feldolgozva, mind feldolgozatlanul rendelkezésre áll a lakosság
ellátásához szükséges mennyiségű élelmiszer, így ellátásbiztonsági problémával
nem szembesültünk és várhatóan nem is fogunk.
A belső piac egyébként ebben az időszakban megfelelően működött, az ágazat szereplői számára az exportpiaci lehetőségeik beszűkülése okozott nehézséget.
Tóth Péter beszélt arról is, hogy nemrég zárult le az
Agrárium 2023-as felmérésük.
Kiderült, ha ágazatokra bontják az agráriumot,
akkor a növénytermesztők aránya 73 százalék, az állattenyésztőké 14 százalék,
míg megközelítőleg 8 százalékot tesz ki a vegyes gazdaságok részesedése.
Jól megfigyelhető, hogy a nagyobb gazdaságok életképesebbek.
Szintén előnyükre szól, hogy magasabb fokú a
gépesítettségük, a szükséges mezőgazdasági gépeket nem külső forrásból kell
igénybe venniük. Fontos kiemelni, hogy ezalatt nem kell
óriás gazdaságokra gondolni, már egy 20-30 hektáros gazdaság is rendelkezhet
a kellő mérethatékonysággal – tette hozzá.
Elsősorban kisebb gazdaságok szűntek meg.
Az egy hektár alatti földterülettel rendelkezők közül 29
ezren tűntek el, számos olyan gazdaság is befejezte a működését, amelyik
egyáltalán nem rendelkezett földterülettel, tehát a visszaesés elsősorban ezzel
magyarázható. Ez a folyamat azonban a piac tisztulását is jelzi, mivel mostanra
elsősorban az életképes gazdaságok maradtak talpon.
Az ukrán gabona hatásai
Tóth Péter beszélt arról is, hogy milyen mértékben érintheti
a hazai termelők piaci lehetőségeit a keleti szomszédunkból az Európai Unióba
beáramló gabona 2023-ban. Elmondta, az idén továbbra is
alacsonyan tartotta a terményárakat.
A búza esetében ez 60-65 ezer forintos tonnánként árat
jelent, ami különösen azért okoz problémát mert sok esetben még a tavalyi
termény egy része is ott van a magtárakban, viszont eközben a tárolásért is
fizetni kell.
A napraforgó és a kukorica termesztők némileg jobb
helyzetben vannak. Az idei termés előreláthatóan viszonylag kedvezően alakul és
az árak is elfogadhatóbbak. A napraforgó esetén azonban a várható rendkívül
magas, 3-3,2 tonnás hektáronkénti terméshozam is csak arra lesz elegendő, hogy
a költségeiket fedezzék a gazdálkodók.
