Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tovább mérséklődött itthon az infláció, az elemzői várakozásokkal szinkronban augusztusban 16,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel ezelőtt. Havi összevetésben 0,7 százalék volt a fogyasztói árak emelkedése.
A cukor torzította az élelmiszerek árindexét
Az élelmiszerek ára a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 19,5 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusi szintet, ugyanakkor a még mindig magas élelmiszer-inflációhoz a cukor árának mintegy 70 százalékos emelkedése nagyban hozzájárult. Egyedül a cukor ára nőtt jelentősen augusztustól az ársapkák kivezetésével, ugyanakkor a többi élelmiszer ára nem változott, sőt több termék ára tovább csökkent.
Régóta lehetett tudni, hogy a cukor fogyasztói ára jelentősen megugrik az alapvető élelmiszerek egy részére tavaly februárban vezetett hatósági ár megszüntetését követően.
A magyar fogyasztók az árstop kivezetésével egyedül a cukor árának drasztikus emelkedésével szembesültek, míg a többi ársapkás élelmiszer ára gyakorlatilag nem változott, vagy olcsóbb lett.
Ennek oka, hogy az ársapkák megszüntetését akkorra időzítette a kormány, amikor a piaci árak csökkenése miatt azok ismét megközelítették a hatósági árat. A cukor árát viszont más tényezők alakítják.
Egyedül az árstopos kristálycukor ára nőtt, ráadásul jelentősen, míg a kockacukorért vagy a porcukorért a kelleténél régebb óta a jelenlegi piaci árat fizetjük meg. Azok a vásárlók, akik a szinte állandósult készlethiány ellenére július végén kristálycukrot vásároltak, még 260 forint körüli áron vehették meg.
Augusztustól ismét piaci áron kapható a cukor, amely a múlt hónap közepén lépte át az árcsúcsot, átlagosan 460 forint volt a legmagasabb fogyasztói ár, 77 százalékkal meghaladva a megszűnő hatósági árat.
Szélsőségesen olcsó volt a cukor, ekkor jött az árstop
A cukor hazai fogyasztói árának augusztustól tapasztalt jelentős drágulásához vezetett az is, hogy
a hatósági árakat a kormány a 2021 október közepi árszinten határozta meg, amikor a cukor ára egész Európában szélsőségesen alacsony volt,
mivel jelentős felesleget kellett kezelnie a belső piacnak. Ezt lekövették a fogyasztói árak is, amelyek a 2010-es évek közepének árszintjétől is elmaradtak.
Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint egy kilogramm kristálycukor fogyasztói ára
- 2016-ban 300 forint fölött volt,
- 2019-re 220 forintra csökkent.
- A hatósági ár referenciáját adó időszakban már áremelkedés zajlott,
- 2021 októberére 260 forintra,
- az árstop bevezetése előtt, 2022 első hónapjában pedig 290 forintra drágult.
A többi mezőgazdasági alapanyaghoz képest jóval szélsőségesebb globális cukorár-emelkedés tehát Magyarországon közvetlenül nem volt érzékelhető a fogyasztók számára.
Ezért maradtak üresen hetekig a polcok
Azért csak részben maradtak ki a cukorárak emelkedéséből a hazai fogyasztók, mert az árstop időszakában a kristálycukor rendszeresen, hosszú időn át hiánytermék volt. Noha a kiskereskedelmi láncok a kereslet jelentős élénkülésével magyarázták a készlethiányt, azóta kiderült, valójában az üzletek nem rakták ki a teljes készletet a polcokra, mivel a beszerzési árnál jóval alacsonyabb volt a fogyasztói ár, vagyis gyakorlatilag közel másfél évig csak jelentős veszteséggel tudták eladni a kilós cukrot.
A láncok ugyanakkor az egyéb cukortermékek, például a porcukor vagy a kockacukor árát eleinte jóval nagyobb mértékben emelték, mint a világpiaci árak változása indokolta volna. Ezeknek a helyettesítő termékeknek a bolti ára mostanra tükrözi a piaci árakat, ám az árstop alatt sokáig éppen a túlárazott cukorhoz jutott hozzá a lakosság.
A kristálycukor iránti kereslet az elmúlt években csökkent az alternatív édesítőszerek térhódításával párhuzamosan. Ennek ellenére egyenletesnek mondható a cukor iránti kereslet, vagyis
valószínűtlen, hogy magyar háztartások cukorfogyasztása pusztán a hatósági árazás miatt nőtt volna jelentősen – amivel a kereskedők próbálták magyarázni a tartós készlethiányos időszakokat.
A cukor árát nem a háború emelte az egekbe
A cukor fogyasztói árát az Európai Unió teljes területén, így hazánkban is elsősorban a világpiaci árak mozgatják, érdemben a kereslet és a kínálat befolyásolja, kiemelten a lakosság, az élelmiszeripar és a bioüzemanyag-gyártás.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a globális élelmiszerárak havi változásáról szóló friss jelentésében rámutatott, hogy
a cukor világpiaci ára idén augusztusban 37,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
A hazai árstop tehát pont abban az időszakban élt, amikor a cukor világpiaci árának emelkedése gyorsult. A gabonafélékkel és más alapanyagokkal szemben ugyanakkor az áremelkedés tovább tartott, a következő időszakban az augusztusi csúcs után már némi korrekcióra számíthatnak a vásárlók.
Félelem és pánik közepette tért vissza az El Niño
A klímaváltozással kapcsolatos általános félelmeken felül idén ismét az El Niño hatása határozza meg a világ legnagyobb cukortermesztő régióinak időjárását. Az El Niño a Csendes-óceán trópusi övezetének természetes éghajlati jelensége, amely a tengervíz áramlásaival függ össze, jelentősen befolyásolva a déli féltekének időjárását.
A jelenség a világpiaci árak szempontjából meghatározó cukortermelő országokban, például Brazíliában aszályos szezont vetít előre, vagyis az elmúlt hónapokban készült előrejelzések szerint a cukornád betakarított mennyisége érdemben csökkenhet.
A sokszor megalapozatlan előrejelzések komoly piaci pánikot keltenek, a befektetők és a tőzsdei spekulánsok árfolyamot mozgató tranzakciói pedig szélsőségesen befolyásolják a cukor világpiaci, és így a fogyasztói árát is.
Jó hír annak, akinek nem kell az aszpartám
A világpiaci árak csökkenésére, korrekciójára számít az ENSZ a következő időszakban. A globális árcsökkenéssel kapcsolatos várakozásokat támasztják alá
- a nagy cukortermő vidékek valós terméseredményei,
- és a bioetanol ágazatban várható alacsonyabb kereslet,
Európában ismét megjelenhetnek a világviszonylatban nyomott árak, mivel
- Ukrajnából a háború óta rengeteg cukor érkezik az EU-ba,
- ha életbe lép az EU-Ausztrália szabadkereskedelmi megállapodás, tovább nő az unióba irányuló cukorimport.
A dicső múltból mára csak a nosztalgia és az importkényszer maradt
A cukor stabilan a legfontosabb édesítőszer, az alternatívák térnyerése ellenére is. Magyarországon évente 300-350 ezer tonna cukor fogy, ennek mintegy harmada importból származik.
A rendszerváltás előtt Magyarország cukornagyhatalomnak számított, ám a privatizációt követően a gyárakat bezárták, egyetlen ma is működő üzem az osztrák Agrena tulajdonában lévő Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyára, ahol az elmúlt években jelentős fejlesztések indultak.
A kaposvári cukorgyár évente 120 ezer tonna cukrot tud előállítani, ám kapacitásának tavaly csak durván a fele volt kihasználva, mivel az alapanyag kevés volt. Míg a rendszerváltás időszakában Magyarországon 100 ezer hektáron termesztettek cukorrépát, a termőterület mérete a tavalyi mélyponton a 10 ezer hektárt sem érte el. Kedvező, hogy idén ismét nőtt a cukorrépa termőterület.
A tavalyinál jobb évre számít a hazai cukoripar
Kovács Gergely, a Magyar Cukor Zrt. kereskedelmi és marketingigazgatója az idei cukorrépa-kampány indulásakor, pénteken arról beszélt, a cukorrépa szedése szeptember 9-én kezdődik, a feldolgozási időszak az év 38. hetében indul és 120-125 napon át tart, a munkát 241 állandó és 50-55 ideiglenes munkavállaló végzi.
Idén erős kampányra számít az ágazat, Kaposvár mintegy 900 ezer tonna cukorrépa feldolgozására készül – számolt be a távirati iroda. A kaposvári gyár partnerei a tavalyinál
- 60 százalékkal nagyobb területen, 13 651 hektáron vetettek cukorrépát.
- A termés döntő része átlagos, vagy jó minőségű, köszönhetően a kedvező időjárásnak.
- A mennyiséggel sincs gond, hektáronként meghaladja a 60 tonnát.
