A német köztisztviselők érdekvédelmi szervezetének (DBB)
megbízásából ötödik alakommal elvégzett kutatás szerint a felnőtt lakosság
csupán 27 százaléka tartja alkalmasnak az államot feladatai ellátására. Ez új mélypont, 2 százalékpontos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest, a 2020-ban – a koronavírus-világjárvány első szakaszában – regisztrált 56 százalékos
csúcshoz viszonyítva pedig 29 százalékpontos visszaesés.
Az állami intézményrendszert túlterheltnek tartók aránya új
csúcsra, 69 százalékra emelkedett 2023-ban. Egy évvel korábban 66 százalék volt
ez az arány, az állam tekintélyét erősítő első járványkezelési intézkedések
idején, 2020-ban pedig rekordalacsony, 40 százalék.
Az állam cselekvőképességébe vetett hit az ország keleti részén élőknél, a legalacsonyabb végzettségűeknél és az Alternatíva Németországnak (AfD) párt szavazóinál a leggyengébb.
A jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló AfD
szavazóinak 93 százaléka érzi úgy, hogy a feladatok és gondok túlterhelik az
állami intézményrendszert, és csupán 6 százalék tartja kellőképpen
cselekvőképesnek a német államot. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel
rendelkezők 78 százaléka érzékel túlterheltséget, és 16 százalékuk bízik az
államban. Az ország keleti részén, a volt NDK területén 77 százalék, míg a
nyugati tartományokban az országos átlagtól elmaradó, 68 százalék az államot
túlterheltnek tartók aránya.
A Forsa közvélemény-kutató társaság által készített felmérés
szerint a leggyakrabban említett gond:
- a menekültügy, a megkérdezettek 26 százaléka érzi úgy, hogy
az állam túlterhelt ezen a területen, - az oktatásról 17 százalék vélekedik így,
- a klímapolitika és a környezetvédelem területe, ahol a
németek 17 százaléka szerint nem képes ellátni feladatait az állam.
Manfred Güllner, a Forsa vezetője szerint az adatok azt is
jelzik, hogy a német társadalom erősen megosztott. Ezt mutatja a többi között
az állami feladatok fontossági sorrendjéről alkotott vélemények eltérése. Így
például
- míg a nyugati tartományokban a lakosság 47 százaléka tartja
kiemelten fontosnak a klímavédelmi beruházásokat, keleten csak 37 százalék, - míg keleten 50 százalék tartja nagyon fontos állami
feladatnak a drágulással járó terhek csökkentését, főleg az energiaárak
területén, nyugaton csak 37 százalék ez az arány.
A szakember az ARD országos köztelevízióban hozzátette:
rémisztő, hogy ennyire erős, szélsőséges a polarizáció.
Ugyanis erős eltérés figyelhető meg a Zöldek és az AfD
támogatóinak véleményében. A megújuló forrásokra építő energiatermelés bővítése
például az AfD táborában szinte egyáltalán nem számít jelentős ügynek, a párt
támogatóinak csupán 11 százaléka tartja fontosnak, a Zöldek táborában viszont
88 százalék a legfontosabb kérdésnek tartja.
