Nem kis felfordulást okozott a pénz- és tőkepiacokon hétfőn,
hogy az őszi elnökválasztás legnagyobb esélyeséve lépett elő a jobboldali
Javier Milei Szabadság Előretör pártja, amely a vasárnap megrendezett előválasztáson első helyen futott be, a szavazatok mintegy 30 százalékát
megszerezve.
Milei, aki Donald Trump korábbi amerikai elnök nagy
tisztelője, többek között a központi bank bezárásával kampányolt, továbbá a
peso helyére a dollárt tenné meg hivatalos fizetőeszköznek.
Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága súlyos gazdasági válsággal küzd.
Az éves infláció a '90-es évek hiperinflációs időszaka után
idén februárban lépte át először a 100 százalékot, és az elmúlt hónapokban is
stabilan három számjegyű tartományban maradt.
A peso árfolyamának rögzítése mellett a jegybank drasztikus
kamatemeléssel válaszolt, az alapkamatot 97 százalékról 118 százalékra emeli,
amely az egyik legmagasabb a világon.
A gazdaság az idén várhatóan 2-3 százalékkal zsugorodik,
miközben a központi bank tartalékai is megcsappantak. A Reuters piaci elemzőkre
hivatkozva arról írt, hogy a jegybank nettó devizatartaléka 8 milliárd dolláros
mínuszt mutat.
A kormány júliusban a Nemzetközi Valutalappal egy 7 milliárd
dolláros hitelkeret folyósításáról állapodott meg, amelyet augusztusban és
novemberben folyósíthatnak.
