A hvg.hu
mutatta be korábban a dokumentumokat, amelyekből kiderült, hogy a kormány nem
titkolt célja, hogy a hazai építőanyag-piacon domináns, főleg osztrák és német
tulajdonú vállalatokat kiszorítsa a piacról.
Lázár János építési és közlekedési
miniszter július elején az Mfor.hu
kérdésére azt is elárulta, hogy vagy cégek direkt pénzügyi támogatásában vagy
egyes jelentős külföldi szereplők felvásárlásának támogatásában gondolkodnak.
Kifejezett célunk, hogy kiszorítsuk a piacról a külföldi építőanyag-gyártó cégeket – fogalmazott a miniszter.
Hozzátette: „azt szeretnénk, hogy tíz év múlva az állami beruházásokat
magyar gyártók magyar alapanyagaiból készített termékekből valósítsák meg
magyar kivitelezők a profitot magyaroknak termelve".
A magyar kormány szándékaira a német sajtó is felfigyelt – írja összefoglalójában a G7. Áprilisban a Der
Spiegel arra mutatott rá, hogy lezárult az az időszak, amikor Orbán Viktor és kormányai előzékenyek voltak a német cégekkel.
Gunther Krichbaum kereszténydemokrata politikus akkor azt
nyilatkozta, hogy az Orbán-kormány maffiamódszerekkel igyekszik elérni a
céljait.
Először olyan intézkedéseket hoznak, amelyek megnehezítik és veszteségessé teszik a megcélzott cégek működését, majd megjelennek a kormányhoz közeli üzletemberek nehezen visszautasítható ajánlatokkal.
A Frankfurter
Rundschau augusztus eleji cikke a Heidelberg Materials példáját hozza, amely
szerint egy névtelen levélben ajánlatot tettek a leányvállalat felvásárlására.
A cég ügyvezetője akkor kijelentette, készen állnak a harcra az ellenséges
környezetben.
A kormány a saját céljaira hozott már döntéseket:
- 2021 júliusában bevezette a bányajáradékot;
- 2023 februárjában a különadó a tégla-, kerámia- és
csempegyártókra is kiterjedt; - 2023 májusában a korábban bevezetett exportkorlátozást
állami elővásárlási joggal egészítette ki 15 termék esetében; - 2023 júliusában pedig visszamenőleges szén-dioxid kvóta-adót
vezetett be a legnagyobb hazai szennyezőkre vonatkozóan, amelyet számos
építőanyaggyártónak is meg kell fizetnie.
Eközben jelentősen visszaesett a lakásépítés
2023 első negyedévében 3613 új lakás épült, 20 százalékkal
kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű
bejelentések alapján építendő lakások száma 4989 volt, 38 százalékkal kevesebb,
mint 2022 azonos időszakában.
2023 májusában az építőipari termelés volumene a nyers
adatok szerint 12 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte a
Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének
termelése 13,2, az egyéb építményeké 10 százalékkal csökkent.
A jelentés szerint a megkötött új szerződések volumene 36,9,
ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 48,5, az egyéb építmények
építésére vonatkozóké 11,9 százalékkal visszaesett a 2022. májusi bázishoz
képest.
Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának
volumene 30,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 13,7, az
egyéb építményekre vonatkozóké 40,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel
korábbinál.
