2021-ben 486 milliárdos volt a mínusz, az MNV-beszámolók
alapján az Orbán-kabinet 2010-2022 közötti
kormányzása alatt a göngyölt veszteség 952 milliárd forintra jön ki – írta meg
a Népszava. 2020-21 között a Fidesz-közeli - például egyetemi - alapítványok
feltőkésítése a közvagyont több száz milliárddal apasztotta, a 2022-es, közel
négyszázmilliárdos vagyonkezelési veszteség az MNV-beszámoló meg sem említi.
A mérleg tanúsága szerint az eredményeket kiváltképp az
értékcsökkenési leírások, illetve az úgynevezett egyéb ráfordítások húzták le.
Ezeket a vagyonkezelési bevételek messze nem ellensúlyozták. Az állami ingatlanoknál 250 milliárd forint értékcsökkenési
leírást tüntettek fel, de a beszámoló ehhez sem fűz magyarázatot. A 248 milliárdos „egyéb” veszteségéből 172
milliárdhoz ingyenes vagyonátadás vezetett. Az irat arra sem utal, hogy kihez,
mely vagyontárgyak kerültek így.
A kormány hivatkozhat arra, hogy az állami vagyon még gyarapodott is.
A veszteséges működés ellenére ugyanis a magyar állam
vagyonának könyv szerinti értéke a 2021-es 11 266 milliárd forintról tavaly 11
855 milliárdra nőtt.
Ez arra vezethető vissza, hogy a magyar állami „immateriális javainak" értéke egy év alatt kétszeresére, 1265
milliárdra ugrott. Ez a mintegy 640 milliárdos vagyonnövekmény
szinte kizárólag a föld alatt lévő, ki nem termelt ásványok nyilvántartási értékének emelkedéséből származik, emelkedtek ugyanis a bányajáradékbevételek.
A kormány tehát
- az extraprofitadóztatás keretében – megemelte a kitermelés után fizetendőket,
az ásványi vagyon könyv szerinti értéke is ugrott, hisz az átmenetileg több
jövedelmet fialt.
Az igencsak sajátos helyzet miatt az MNV könyvvizsgálatát
végző Ernst & Young az állami vagyon kezeléséről szóló beszámolót az idén is
csak korlátozó záradékkal, vagyis nem teljeskörűen fogadta el.
A cég szerint az MNV beszámolója alapjaiban megfelel a
hatályos törvényeknek.
Az állami vagyon jelentős, 9893 milliárd forintnyi részét azonban
más állami és koncessziós szereplők kezelik, a magyar állam vagyonának túlnyomó
többségét kitevő, külső feleknél lévő értékekre a könyvvizsgáló nem látott rá.
Így a jelentést „korlátozások nélkül" sem fogadhatták el.
Az állami vagyonkezelésnek nem csak a külső, de a belső ellenőrzése sem működik.
Míg 2010 előtt a mindenkori ellenzéki pártok képviselői
helyet kaphattak a változatos nevű és szervezetű állami vagyonkezelők felügyelőbizottságaiban, az Orbán-kormány ezt az eleve rendkívül szűk ellenőrzési
lehetőséget is felszámolta.
Az MNV igazgatóságában és felügyelőbizottságában ma
már kizárólag a kormány kinevezett minisztériumi alkalmazottak és kormányzati
középvezetők ülnek. Míg az állami vagyonkezelés felügyeletéért korábban Mager
Andrea tárca nélküli miniszter felelt, a feladat mostanra Nagy Márton
gazdaságfejlesztési miniszterhez került át.
