A kötelező akciózás forgalomnövelő hatása egyelőre
mérsékelten jelentkezik az élelmiszerüzletekben, mert több helyen megérzik a kereskedők,
hogy nyaralnak a környékbeliek, és nem helyben költik el a pénzüket. A bolti
dolgozók ugyanakkor tapasztalják a megnövekedett terhelést a napi rutinfeladatok
ellátása során: a hetente változó akciók miatt az eddiginél nagyobb
odafigyelést igényel a polcokon kihelyezett árcímkék és a kasszánál
érvényesített árak folyamatos ellenőrzése, vagy a megfelelő készlet biztosítása
– hívta fel a Napi.hu figyelmét Bubenkó Csaba.
Az Egyenlő.hu modern munkavállalói érdekképviselet elnöke
szerint a szélesebb körű akciózás, akárcsak az árfigyelő rendszer kétségtelenül
előnyös a vásárlóknak, utóbbi amiatt is, mert az árak csökkenése mellett minden
irányból – azaz a fogyasztó, a hatóságok és az egész piac felől – fokozottabb a
figyelem a kereskedő felé.
Ez egy kényes kérdés, és ahogy az várható volt, el is tűntek az olyan, pénztárcacsalogató, hangzatos ajánlatok, amelyek mögött nem volt valódi árelőny
– jegyezte meg az érdekképviselő. Ugyanakkor, mint mondta,
az elmúlt hetekben tapasztalt többletmunka amiatt is érdekes kérdéseket vet fel,
mert a kiskereskedelemben nyáron sem csitul a munkaerőhiány, amit a
vállalkozások több módon igyekeznek ellensúlyozni, ám akadnak megoldásra váró
helyzetek.
Inkább a szórakozás, mint a munka
Így például a szezonális munkavállalás terén az a
tapasztalat, hogy számos boltláncnál a bevett szokások szerint diák- és
nyugdíjas szövetkezetek által delegált alkalmi munkavállalókkal pótolják a hiányt
a nyári időszakban, de e tekintetben nem egyforma az elvégzett munka
hatékonysága.
A kereskedők tapasztalatai szerint a nyugdíjas munkavállalókra stabilabban lehet számítani, mint a fiatalokra, akik az iskolai
szünetben jellemzően néhány hétre szegődnek el a bolti munkákra. Míg az
idősebbek a hétvégi munkát is szívesebben vállalják, vagyis hajlandók akár hétfőtől
vasárnapig dolgozni, addig a fiatalok szombaton és vasárnap szívesebben mennek
szórakozni, pihenni a vízpartokra – érthető okokból élveznék is a nyár örömeit
– jegyezte meg.
Holott az elnök szerint nagy szükség van a fiatal, nagyobb
teherbírású munkaerőre is, hiszen a nyári kánikulában megugrott a kereslet
például az ásványvizek, üdítőitalok iránt, amelyeket naponta kell a
raktárakban, az eladótérben mozgatni, kipakolni, ezt a fizikai munkát pedig könnyebben
el tudják látni.
Jellemzően több a középkorú vagy nyugdíjközeli, nyugdíjas
dolgozó a kereskedelemben, ezért érik a generációváltás szükségessége. Ám ehhez
fontos lenne vonzóbbá tenni a bolti állásokat a fiatalabbak körében. Számukra már
nem csak a fizetés mértéke az elsődleges vonzerő, hanem legalább ugyanannyira
számít, hogy a bérük mellett milyen cafetéria juttatásokat kapnak, azokat hogyan
tudják felhasználni a rekreációs célokra és főleg, számít nekik a munkaidőbeosztás,
hogy a pihenésre, kikapcsolódásra is jusson elég energiájuk – vázolta Bubenkó
Csaba. Hozzátette, hogy a fiatalabb munkavállalók kevésbé hűségesek egy-egy céghez,
vagyis egy csábítóbb ajánlatért – főként a diákévek alatt – hamarabb váltanak
munkahelyet.
(M)elegük van a dolgozóknak
Ráadásul, tetézi a munkaerőhiány okozta problémákat, hogy a
dolgozók a nyári melegben továbbra is panaszkodnak a szakszervezetnél, miszerint
számos üzletláncnál és önálló, kisebb üzletben is spórolnak a klímaberendezések
működtetésén, amivel helyenként megszegik a munkavédelmi előírásokat.
Nem ritka, hogy az áruházban nem figyelnek oda azokra a panaszokra, hogy az eladótérben továbbra is túl magas a napi átlaghőmérséklet, ami a kánikulában különösen elviselhetetlenné teszi a körülményeket. Már a vásárlók is észrevették egyes boltokban, hogy olvadnak a pénztár körül kihelyezett édességek. Legutóbb egy pékségben magam mértem meg a hőmérsékletet: a nap közepén 40 fok volt az üzletben, ahol a dolgozóknak nem biztosítottak védőitalt sem. Ezek nagyon megterhelő, embertelen körülmények
– jegyezte meg, hozzáfűzve,
hogy nem a munkavállalók kárára kellene spórolnia a vállalkozásoknak, akiket
érdemes lenne e tekintetben is fokozottabban ellenőrizni.
Nem mindenki díjazza az automata kasszát
Bubenkó úgy folytatta: a munkaerőhiányt a láncoknál úgy is
próbálják orvosolni, hogy egyre több az automatizált vásárlási folyamat,
például az automata kasszák elterjedése, ám ez a vásárlók és a dolgozók
visszajelzései alapán nem minden esetben arat osztatlan sikereket.
Értjük a beruházások lényegét, ám az automatizált fizetési rendszerek napi működése során állandóak a fennakadások. Kisebb tételű vásárlás esetén, ha például nincs alkohol vagy akciózott termék a kosárban, még gyors is lehet a folyamat, ám egy nagyobb, családi bevásárlás során a vevő tízből nyolc esetben nem tudja önállóan lebonyolítani az önkiszolgáló fizetési folyamatot.
Rámutatott, szinte
biztos, hogy valami miatt elakad, amiért segítségül kell hívnia az ügyeletes
pénztáros kollégát, aki így a műszak során lényegében folyamatosan ugrál,
készenlétben van. Megjegyezte azt is, hogy az önkiszolgáló kasszákkal a
cégek spórolnak a munkaerőköltségen, azonban sok esetben látványosan sérül a
vásárlási élmény is, ami egy-egy cégnél tapasztalt rossz benyomás után sokakat
meggondolásra késztet a fokozott piaci versenyben.
Áldásos lenne a bérkorrekció
Az Egyenlő.hu elnöke arra is kitért, hogy augusztus végén
lesz a következő VKF-ülés, ahol téma lesz az évközi minimálbéremelés, illetve a
december 24-i munkaszüneti nap miatti szakszervezeti indítvány is.
Az inflációkövető béremelés jótékony hatással lenne a
fogyasztásra, a boltokban érzékelhető lehetne egyfajta forgalomnövekedés. Nem
kell attól tartani, hogy a bérkorrekció újabb inflációs sokkot okozna, és a
munkaadók is ki tudnák gazdálkodni a többletet. Például látjuk, hogy a diszkontok forgalma a kiskereskedelmi különadó mellett is tovább nőtt az idén.
Álláspontunk szerint, amennyiben a minimálbérre vonatkozó bérkorrekció megszületik,
annak kedvező gazdasági hatása lenne – mondta.
Szenteste napjára a
kereskedelemben pihenőnap elrendelését kezdeményezte az érdekképviselet,
amelynek kapcsán bíztató a kép. Bubenkó elmondta:
a Munkástanácsok és a CÖF-CÖKA által felkarolt kezdeményezés következő lépéseként a napokban konkrét törvényjavaslatot fogalmaztak meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felé, amelyet Palkovics Imre, a Munkástanácsok konföderációs elnöke terjeszt majd elő a nyár végi VKF ülésen.
Hozzátettem, ebben a kereskedelmi törvény módosításával nem kötelező boltbezárást,
hanem pihenőnapot kérnek december 24-re a munkavállalóknak, akiket a szenteste
napján is nyitva tartó boltokba ugyan behívhatnak dolgozni, de 100 százalékos
műszakpótlék kifizetése mellett.
(Thurzó Katalin)
