Navracsics Tibor kiemelte: miközben úgy gondoljuk, hogy az
ország homogén egység egyebek mellett kulturális, történelmi és etnikai
szempontból, ez a regionális fejlődés szempontjából nem mondható el. Meggyőződése
szerint az a „széttartó fejlődés", amely ma már egyértelműen látszik
a magyarországi régiók között, már korlátot szab a fejlesztéspolitikának – mondta a területfejlesztési miniszter Győrben, a Széchenyi István Egyetem (SZE) és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megrendezett Víz, amit akartunk elnevezésű eseményen.
Amennyiben megtarjuk a központosított fejlesztéspolitikai
logikát, akkor Magyarországon nőni fognak a területi különbségek – mondta,
hozzátéve, hogy a közép– és nyugat-dunántúli területek esetében már lehet
látni, hogy megcsappan a fejlődés lendülete.
Az esemény fókuszában a Szigetköz és a Csallóköz ,mint
turisztikai terület szerepelt. Ezzel kapcsolatban a miniszter kiemelte, hogy a
szigetközi térség Győr úgynevezett funkcionális városrészeként jelenik meg.
Ebbe a térségbe beletartozik tágabb értelemben Mosonmagyaróvár is.
Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy Győr nemzetgazdasági
szempontból fontos, ugyanakkor kényes helyzetben is van. A megyeszékhely az
egyik legfontosabb motorja a Budapesten kívüli nemzetgazdaságnak, sok szállal
kötődik az autópálya révén a fővároshoz, ugyanakkor fontos, hogy önálló
gazdasági centrum is lenni tudjon.
A Budapest-Bécs-Pozsony háromszög közepén helyezkedik el,
ahol meg kell találnia a helyét – mondta, hozzátéve, hogy óriási várospolitikai
feladat, hogy a város megmaradjon ipari, gazdasági központként, ugyanakkor ne
tegye tönkre a környezetében lévő térségeket.
Bonyolult, de inspiráló feladat is, hogy úgy definiálják ezt a térséget, hogy egyszerre tudjon megfelelni az ipari kihívásoknak, valamint a helyi fejlesztéseknek és közösségnek is
– mondta.
A területfejlesztési miniszter szerint ennek a feladatnak
természetes intézményi keretet adna a fejlesztési tanácsok keretrendszere.
Érsek Árpád volt szlovákiai közlekedési és építésügyi
miniszter előadásában azt emelte ki, hogy a térségben az Öreg-Duna hajózásának
jobb kihasználásával lehetne elérni a csallóközi és szigetközi látogatók
számának emelkedését. Ehhez „jó volna" egy kikötő építése a területre – tette hozzá.
Szerinte a térség fejlődéséhez szükség lenne szlovák oldalról arra, hogy kiépítsék a szennyvíztisztítókat és -átemelőket, valamint
támogassák valamilyen formában a szálláshelyek fejlődését.
Simon Róbert Balázs, a térség fideszes országgyűlési
képviselője azt emelte ki köszöntőjében, hogy több mint egy éve adták át Vének
és Gönyű térségében azt a fenékküszöböt, amely biztosítja az állandó vízszintet
a Mosoni-Dunán. Az állandó vízszint révén a turizmus megélénkült, és felmerült
az az igény, hogy a szigetközi és a csallóközi települések és a folyami ágrendszer
is fejlődjön.
Dézsi Csaba András, Győr fideszes polgármestere azt
emelte ki, hogy ki kell alakítani és társadalmasítani a város vízi
koncepcióját, mert békében kell élni a vizeken a horgászoknak, a sportolóknak,
az úszni és a hajózni vágyóknak.
Széles Sándor, a Győr-Moson-Sopronvármegyei főispán pedig
arról beszélt, hogy a termálvizek hasznosításában is eredményesnek kell lenni.
