Az Uruguayban található Canelón Grande
létfontosságú víztározó, amely több mint egymillió embert lát el vízzel az
ország fővárosában, Montevideóban, sáros mezővé vált, amelyen a helyiek már
gyalog is átkelhetnek. Egy másik tározó, a Paso Severino, amely az ország lakosságának
60 százalékát látja el édesvízzel, az eddigi legnagyobb vízszint-csökkenést
tapasztalta. A helyi média jelentései szerint július elején teljesen kimerülhet
a vízszint – írja a CNN.
Válaszul a hatóságok egy sor drasztikus intézkedés meghozatalára kényszerültek.
Montevideo csapvize alapvetően ihatatlan elviselhetetlen a sóssága miatt, még a háziállatok is elkerülik
– mondta Carlos
Santos, a Víz és Élet Védelméért Nemzeti Bizottság (CNDAV) tagja, az uruguayi
Köztársasági Egyetem antropológia oktatója.
A közüzemi vízszolgáltató, az OSE hetek óta keveri a Río de
la Plata torkolatából származó sós vizet a Paso Severino tározó édesvízével,
hogy a készletek mennyiségét növelje, miután mentességet kért az ivóvíz sótartalmára
vonatkozó normál szabályok alól.
Az uruguayi tisztviselők szerint a csapvíz a sós íz mellett
magas klorid-, nátrium- és trihalogén-metánszintet is tartalmaz.
A legtöbb ember számára nincs egészségügyi kockázata – mondta
Karina Rando népegészségügyi miniszter még májusban, de azt tanácsolta azoknak,
akik bizonyos egészségügyi problémákkal küzdenek, beleértve a magas vérnyomást
és a vesebetegeket, valamint a várandós anyákat, hogy korlátozzák vagy teljesen kerüljék
el a csapvíz fogyasztását.
Példátlan szárazság sújtja a Panama-csatornát, az El Nino pedig
ronthat a helyzeten
A közegészségügyi minisztérium azt is tanácsolta az
embereknek, hogy ne tegyenek sót gyermekeik ételébe, és használjanak
palackozott vizet az anyatej-helyettesítő tápszer készítéséhez. A vízellátás
garantált, de a víz klorid- és nátriumszintje bizonyára emelkedni fog, ami
az egészségügyi kritériumok szerint azt jelenti, hogy a víz többé nem
tekinthető ihatónak.
A Scanntech Uruguay kutatócég jelentése szerint a
palackozott víz értékesítése az egekbe szökött Montevideóban és a szomszédos
Canelones megyében, májusban 224 százalékos növekedést könyvelhetett el az előző év
azonos időszakához képest. Emiatt a kiskereskedelmi csoportok nehezen tudtak
lépést tartani a kereslettel, és megugrott a műanyag hulladék mennyisége.
Sok montevideói és környékbeli lakos azonban nem engedheti meg magának, hogy palackozott vizet vásároljon, és kénytelen volt folyamatosan a csapból inni
– mondta Santos.
A pénzügyi nyomás egy részének enyhítése érdekében a kormány
a vízügyi szükséghelyzeti intézkedései részeként adómentességet vezetett be a
palackozott vízre. Az embereket arra kérték, hogy ne mossák le autóikat és ne
öntözzék a kertjüket, és tartálykocsikat állítottak üzembe, hogy vizet
szállítsanak a kulcsfontosságú intézményeknek, például kórházaknak.
Uruguay volt az első ország a világon, amely egy 2004-es
alkotmánymódosításban alapvető jogként rögzítette a vízhez való hozzáférést. A
módosítást, valamennyi politikus támogatta és a szavazók több mint 60 százaléka
is egy erről megrendezett népszavazáson.
Santos szerint a vízhiány miatt számos utcai tüntetés volt. A kormány a maga részéről kijelentette, hogy egy gátat és egy új vízellátó rendszert épít a San
José folyón, amely alternatív vízforrást jelent majd, ha az építkezés befejeződik.
A vízkeresés még Montevideo központjába is áthelyeződött,
ahol a munkások kutakat ástak a „város tüdejének” nevezett Parque Batlle-ben,
hogy vízforrásokat találjanak.
Néhányan azonban azzal vádolják a kormányt, hogy nem tesz
eleget.
Régóta fennálló problémák vannak Uruguay vízgazdálkodásával, mondta
Santos.
A szárazság olyan probléma, amely rontja a helyzetet, de van egy történelmi probléma a víz irracionális felhasználásával, amely ide vezetett
– mondta.
Daniel Panario, a Köztársasági Egyetem Ökológiai és
Környezettudományi Intézetének igazgatója a CNN-nek elmondta, hogy a kormány még csak most hajtja végre a tudósok által februárban javasolt intézkedéseket, pedig jobban fel kell készülni az egyre kiszámíthatatlanabb
éghajlatra.
Nem Uruguay az egyetlen ország Latin-Amerikában, amely szárazságtól szenved.
A szomszédos Argentína az elmúlt évtizedek legrosszabb aszályával küszködik, amely súlyos hatással van a gazdálkodásra.
Az éghajlatváltozás határozottan szerepet játszik
abban a magas hőmérsékletben, amelyet Argentína és a régió más országai
jelenleg tapasztalnak – mondta Friederike Otto klímakutató és a World
Weather Attribution kezdeményezés társvezetője.
