Olaf Scholz kancellár már az elején kijelentette, a kormány
nem kíván engedményeket tenni a 2024-es költségvetéssel kapcsolatban, mert az
elmúlt válságokban – legyen szó a koronavírus-járványról vagy az
energiaválságról – tetemes pénzzel járultak hozzá a gazdaság helyzet
stabilizálásához.
Scholz szükségesnek nevezte, hogy lépésről lépésre, de
visszatérjenek a járvány és az energiaválság előtti megszokott fiskális
politikához.
A milliárdos költségvetési kiadásokat csökkenteni kell arra a szintre, amely biztosította, hogy válságok előtt években jól boldogultunk
– fogalmazott a szociáldemokrata politikus.
A kormány vezetője mindenekelőtt a biztonságot, a
klímasemlegességet, valamint a társadalmi kohéziót említette. Megfogalmazása
szerint ez az a három prioritás, amelyet a 2024-es költségvetés tükrözni fog.
Ez azonban azt is jelenti, hogy egyes támogatásokat, illetve támogatási
programokat felülvizsgálnak – tette hozzá.
Az évekig tartó, példa nélküli válságok, valamint az ugyancsak példátlan hitelfelvételek után kötelességünk szilárd alapokon irányítani az országot
– mondta Scholz és kijelentette, a kormány az
energiarendszer átalakításán és a hidrogéninfrastruktúra kialakításán dolgozik.
Az iparszövetség elnöke, Siegfried Russwurm beszédében arra
mutatott rá, hogy a vállalkozók körében nagy a frusztráció.
Hosszú a panaszok listája – jelentette ki, mindenekelőtt a
bürokráciát, a túlzott szabályozást, illetve a tilalmakat említette, ezek
helyett szerinte megbízható keretfeltételekre és az új elképzelések iránti
nyitottságra lenne szükség.
A problémák között említette az áram magas árát.
Egyre több cég foglalkozik azzal a tervvel, hogy tevékenységének egy részét kivonja Németországból, és külföldre telepíti át, mert ott jobbak a keretfeltételek
– jelentette ki a BDI vezetője.
Azzal viszont egyetértett,
hogy a kihívásokat csak együtt lehet leküzdeni. Russwurm szerint ehhez a bizalom helyreállítása, illetve kölcsönös alkalmazkodás szükséges.
