Az ADP Research Institute People at Work 2023-as jelentésének áprilisi adatai azt mutatják, hogy a 18 és 24 év közöttiek hajlamosak heti többletként nyolc
óra 30 perc „ingyenes” munkára azzal, hogy korán kezdik és későig maradnak,
vagy akár az ebédidőt is a munkára áldozzák – írja a BBC.
Ez a 45 és 54 év közöttieknél hét óra 28 perc, az 55 év
felettieknél pedig mindössze öt óra 14 perc.
A Z-generációs dolgozóknak karrierjük kezdete óta nehéz
munkakörnyezetben kellett eligazodniuk. Sokan a világjárvány idején kezdték el
munkájukat, mások pedig húszas éveik elején éltek át először elbocsátást. Sok
ilyen munkavállaló megélte a leépítéseket és azt, hogy nem emelték a
fizetéseket, de az előléptetések is elmaradtak, mert a cégek sok esetben a
túlélésért küzdöttek.
Szakértők szerint emiatt sokan elbizonytalanodtak mind az állásukat, mind a hosszabb távú karrierlehetőségeiket illetően, és úgy érzik, hogy többletórákkal kell bizonyítaniuk rátermettségüket. Ez vezet a stresszhez és a kiégéshez.
Nela Richardson, az ADP Kutatóintézet vezető közgazdásza
szerint úgy tűnik, hogy a munkahelyi bizonytalanság a Z-generáció szorgalmának
legnagyobb hajtóereje. A People at Work kutatásában a válaszadók fele
nyilatkozott úgy, hogy bizonytalanul érzi magát a szerepében, ez kétszerese annak,
amit az 55 év felettiek mondtak.
Egy instabil gazdasági környezetben – amelyben már most is
küzdenek a jólét megteremtésével és a mérföldkövek elérésével – a munkahely
biztonsága különösen megfoghatatlannak tűnik, a szorongás pedig az egekig ér.
A szakértők szerint a túlélés érdekében kötelességük
többletórát fektetni.
Richardson szerint,
míg a munkaerő nagy része úgy érzi, hogy jutalmat vagy fizetésemelést fog kapni, addig a fiatalok nem.
Az ADP kutatása azt mutatta, hogy a Z-generációs
munkavállalók mindössze 50 százaléka számít fizetésemelésre jelenlegi cégében a
következő 12 hónapban, míg a legtöbb más korosztálynak körülbelül a kétharmada.
Egy másik tényező, amely hozzájárulhat ezekhez a
többletórákhoz, az lehet, hogy etikus vagy céltudatos munkáltatóknak szeretnének
dolgozni a fiatalok, mutat rá Richardson. Sokan ebben a generációban foglalkoznak olyan
témákkal, mint a sokszínűség és a befogadás, valamint a nemek közötti
egyenlőség, és szívesen dolgoznak keményen azon cégekért, amelyek teljesítik
ezeket az elvárásokat.
A kiégés kockázata
Lara Holliday, egy negyvenes évei végén járó vezetői karrieredző
szerint a túlórázási hajlandóság a Z- generáció körében nem fog megváltozni.
A világ továbbra is szorongásos hely marad
– mondja.
A probléma az, hogy a hosszú munkával töltött órák, órák
szünet nélkül nem fenntarthatóak – teszi hozzá. A virágzó karrier helyett pedig
a Z-generáció a stresszre és a kiégésre készteti magát, ha nem lassít.
A kutatások kimutatták, hogy a Z-generáció tagjai különösen
küzdenek a munkahelyen a szorongással és a kiégéssel, ezt a következtetést az
ADP kutatása is tükrözi, amely szerint a fiatal munkavállalók nagyobb valószínűséggel
érzik magukat stresszesnek, mint bármely más korcsoport.
Holliday szerint végső soron a fiatal munkavállalóknak meg
kell találniuk az egészséges határokat, ha el akarják kerülni a káros
hatásokat.
De ehhez időre és sok önismeretre van szükség
