Vitába keveredett egymással Szijjártó Péter és Annalena Baerbock az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóján az
OTP miatt – írja a
Politico az ügyben érintett négy diplomatára hivatkozva.
Az Orbán-kormány
addig nem hagyja jóvá az Európai Békekeret következő részletét, amíg az ukrán Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t, valamint nem támogatja az újabb szankciókat részben emiatt, részben a kínai cégeket érintő korlátozások miatt.
Diplomaták szerint a vita késlelteti az újabb oroszországi szankciókat is.
Az ukrán hatóság egyébként arra hivatkozva vette fel a magyar bankot a listára, hogy az jelenleg is működik Oroszországban, ráadásul kedvezményes hitelfelvételi lehetőségeket is biztosít. Közben pedig a behívott vagy szerződéses katonáknak a törlesztés halasztását is engedélyezte az OTP.
A multik sorra vonulnak ki az oroszoktól a háború kezdete óta
A klasszikus McDonald’s helyett az orosz Vkuszno i Tocska éttermekben a vásárlók például a BigMac helyett Bikmakot ehetnek, és a Coca-Cola hiányában CoolColát ihatnak. Az eredeti Starbucks logón szereplő sellőt pedig egy
hagyományos orosz fejkendőt viselő nőre cserélték le, miközben az orosz Ikea bútorait az orosz rabok szerelhetik össze a börtönökben.
A német külügyminiszter nem hagyta szó nélkül
Annalena Baerbock a lap forrásai szerint olyan jelentésekre hivatkozott, amelyek szerint
- az OTP elismeri az oroszok által megszállt luhanszki és donyecki területeket – ami egyébként ellentétes a nemzetközi joggal –,
- közben pedig biztosíték nélküli hitelkeretet nyújtott az orosz katonáknak.
Az ukrán nemzeti bank korábban azzal a követeléssel fordult az OTP Csoporthoz – amely megközelítőleg 507 millió dolláros
érdekeltséggel rendelkezik Ukrajnában –, hogy távozzon az orosz piacról.
– írta az OTP közleményében, ezzel összhangban pedig a magyar kormány is visszautasította a vádakat, kiemelve, hogy „a jelentések nem helytállóak”, állításuk szerint ugyanis a bank vezetősége nyilvánosan kifejezi Ukrajnának nyújtott támogatását.
A találkozón Németország mellett a svédek és észtek is nyomást gyakoroltak hazánkra, azzal érveltek, hogy az EU-nak nem szabad halogatnia a további szankciókat –amelyek célja a kijátszás visszaszorítása – és az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek értékének növelése.
Több EU-s politikus is hangsúlyozta, hogy Magyarország sürgősen válassza el a háborús szponzorok listája miatti ellentétet Ukrajna katonai támogatásától.
– húzta alá Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a találkozó előtt.
A Politicónak névtelenséget kérve nyilatkozó diplomata értetlenségét fejezte ki, hogy Magyarország miért ragaszkodik az ukrán listához, hiszen annak jogi súlya nincs.
– ezt már Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője mondta, hozzátéve, hogy Kijevvel is felveszi a kapcsolatot a vita mielőbbi rendezése érdekében.
- A pénz még nem elég az ukrán győzelemhez →
Katonai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Ukrajnának a fegyverek mellett többek között kiképzésre és a hírszerzés fejlesztésére is szükség van.
- Helyreállt a könyvelés, még több pénzt adhat az USA Ukrajnának →
Hárommilliárdos többletet találtak az USA költségvetésében, amit Ukrajnának szánnak. Így még több fegyvert és segélyszállítmányt kaphatnak a háborús övezetben.
- Minden, amit az Ukrajnának szánt F-16-osokról tudni érdemes →
Felújított vadászgépeket kaphat Kijev az Egyesült Államoktól. Nem kifutó modellek, de nem is a legmodernebb széria.
- Az ukránok saját zsebből fizetik a hadi eszközöket →
A hanyatló gazdasági helyzet ellenére ukrajnai üzletek, civil szervezetek és magánszemélyek is segítenek feltölteni a fegyverkészleteket.
Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy [az Ukrajnának nyújtandó következő katonai támogatási csomagot] ... jóváhagyják
Nem halogathatjuk a szankciókat
Az OTP Csoport minden nemzetközi szankciós intézkedést és helyi törvényi előírást betartva működik valamennyi piacán, így Oroszországban is