A gazdaság nem tudna olajozottan működni a megfelelő bankszektor nélkül, és az ágazat sem lehet eredményes jól teljesítő gazdaság nélkül
– mondta Varga Mihály, aki szerint a kedvező munkaerőpiaci adatok, a
tartósan 4,7 milliós munkavállalói létszám is jelzi, hogy a magyar gazdaság a
háborús időkben is helytáll. Ennek a fenntartása fontos feladat a jövőben is – mondta. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a tavalyi adatok alapján a bankrendszer tőkemegfelelési mutatója kétszeresen túlteljesíti a szabályozói minimumot, a
hitel/betét mutató is kedvezőbb az uniós átlagnál.
A gazdaságvédelemnek a háború és az energiaválság idején költségei
vannak – fejtette ki. Aláhúzta:
a kormány továbbra is átmeneti megoldásként tekint a tavaly bevezetett extraprofit-adóra.
Jelezte: jövőre azzal számolnak,
hogy kivezetik az extra terheket, ahogy ígérték korábban.
Kitért arra, hogy jövőre nagyobb lehet a növekedés, egyszámjegyű, átlagosan 6 százalékos inflációval számol a kormány, és 3 százalék alatti hiányt terveznek.
A teljeskörű konszolidációhoz azt kérte, hogy a bankok továbbra is vegyenek részt a finanszírozásban
Olyan megoldásra törekednek az adók kivezetésénél, amiben
partnerséget kérnek a bankoktól.
A Pénzügyminisztérium az OTP
Bank védelmében is fellép.
Az OTP Bankot az orosz agresszió támogatójának
minősítő ukrán döntéssel kapcsolatban leszögezték: az OTP működése minden
nemzetközi jogszabálynak megfelel, a pénzintézet világosan cáfolta Ukrajna
valótlan érveit. Jelezték, mindent megtesznek azért, hogy ezt az alaptalan és
elfogadhatatlan intézkedést az ukrán fél mihamarabb visszavonja.
Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke
beszámolójában rámutatott: az elmúlt évben fenntartották a hitelezési
aktivitást, a szektor jól teljesített, sikeres volt a gazdasági kilábalás. A bankszektor működése stabil, ugyanakkor a bankokat sújtó terheket aránytalanul
magasnak nevezte.
Ezek a terhek korlátozzák a szektor működését, és nem piaci reakciókra késztetik. Már a teherviselő képességének a határára érkezett az ágazat
– mondta.
Több piacra, nagyobb kiszámíthatóságra, és az extra terhek
mielőbbi kivezetésére van szükség – hangsúlyozta az elnök. Szeinte az idén minimális
növekedés lehet, a recesszió elkerülésén dolgoznak. Növekvő problémának nevezte
az extra terheket, ami a külföldi pénzintézetek felé tereli az ügyfeleket. Azt
mondta,
a kormány, ahogy eddig is, továbbra is számíthat a bankokra, a magyar gazdaság érdekében fognak dolgozni.
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke szerint az látszik, hogy az
őszi turbulenciák után számos globális kockázat mérséklődött, a meghatározó
jegybankok kamatemelése a végéhez közelít. Az energiaárak csökkentek, az
inflációs fordulat elkezdődött az országban. Az áprilisi adatok is megerősítik
ezt, a maginfláció is mérséklődött.
A következő hónapokban gyorsulhat a dezinfláció, év végére elérhető az egyszámjegyű infláció
– tette hozzá.
A Magyar Bankszövetség tagsága az általános tisztújításon a következő három évre elnökséget és felügyelőbizottságot választott
Az elnökség élén Jelasity Radován (Erste Bank Hungary Zrt.)
áll. Alelnök lett Becsei András (OTP Jelzálogbank Zrt.; OTP Lakástakarék Zrt.).
Kis- és középbankokat képviselő elnökségi tag Hegedüs Éva (Gránit Bank Zrt.).
Elnökségi tag Barna Zsolt (MBH Bank Zrt.), Simák Pál (CIB Bank Zrt.), Tóth
Balázs (UniCredit Bank Hungary Zrt.), Zolnai György (Raiffeisen Bank Zrt.).
A
felügyelőbizottság elnöke Guy Libot (K&H Bank Zrt.), alelnök Veronika
Spanarova (Citibank Europe plc Magyaroroszági Fióktelepe). Felügyelő bizottsági
tagok: Bodor Tibor (ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe), Erdős Ágnes (Bank
of China Limited Magyarországi Fióktelepe), Selmeczi-Kovács Zsolt (Giro Zrt.).
