Minden második magyar elégedett az egészségügyi állapotával, ugyanakkor az állami egészségügyet használók 17 százaléka váltott egészségesebb életmódra, míg a pénzügyileg tudatosabbak jobban odafigyelnek.
Szerző(k): Koncsek RitaA holland egészségügyi ügynökségnek muszáj lemondania az elhízási arány csökkentésére irányuló célkitűzéséről egy olyan országban, ahol a felnőttek fele túlsúlyos.
Szerző(k): Horváth TiborNémetországban évente körülbelül 11 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, főként amiatt, hogy a megromlott alapanyagokon kívül sokan az ehető élelmiszereket is a kukába dobják. A veszteségeket elsősorban a lakosság termeli, bár az élelmiszerellátási láncban is rengeteg felesleg keletkezik.
Szerző(k): Thurzó KatalinAz ultrafeldolgozott élelmiszerekben (UPF) használt egyes szerek magas bevitele összefüggésbe hozható a szívinfarktus, az angina és a szélütés megnövekedett kockázatával – állapította meg egy átfogó francia kutatás.
Szerző(k): Horváth TiborHamarosan döntést hoz az Európai Bíróság arról, hogy a növényi alapanyagokból készült, a hagyományos húsféléket utánzó készítmények nevében szerepelhet-e a hús szó, vagyis beszélhetünk-e vegán húsról a jövőben, vagy csak akkor nevezhetjük húsnak az adott élelmiszert, ha az állati eredetű alapanyagokból készült. Az már biztos, hogy a húsutánzatok nem győzték meg a fogyasztókat.
Szerző(k): Nagy KristófKorunk embere minden további nélkül leéli az életét úgy, hogy magyaros ételeket, gyorséttermi tápokat, hamburgert, pizzát eszik, külföldön esetleg megkóstolja a helyi különlegességeket. De még a vegánoknak sem mindennapos betevője a levendula, a rózsa vagy éppenséggel a szegfű. Pedig a virágfogyasztás végigkísérte az emberiség életét, manapság mégis furcsa huncutságnak tűnik.
Szerző(k): Sánta AndrásÚj elmélet született arról, hogy szám szerint hány lépést ajánlott megtenni naponta az egészség megőrzéséhez. A gyaloglás fontosságáról készült új tanulmányból kiderül, hogy milyen egészségügyi előnyökkel jár az, ha betartjuk az ajánlott lépésszámot és követjük az étkezésre vonatkozó új szemléletet.
Szerző(k): Varga CsengeTízből mindössze három magyar követ valamilyen speciális étrendet, elsősorban ételallergia vagy intolerancia miatt egy friss felmérés alapján. Az ezzel kapcsolatos sztereotípiák visszaszorulóban vannak, az látszik ugyanakkor, hogy a férfiak jelentős része gondolja még mindig úgy, hogy a speciális étrendet követők csak divatból fordítanak hátat bizonyos ételeknek.
Szerző(k): Csernik-Varga AdriennEgy friss kutatás alapján a magyarok jelentős része egészségesebbnek gondolja a bio élelmiszereket a hagyományosnál, a génmódosítottakat pedig igyekszik kerülni, a Napi.hu-nak nyilatkozó dietetikus azonban hangsúlyozta, a képlet korántsem ennyire egyszerű. A megkérdezettek többsége követ valamilyen diétát, a speciális élelmiszerek beszerzését azonban több tényező is nehezíti, leginkább az áruk.
Szerző(k): Csernik-Varga Adrienn