A magyarországi napelemes termelőkapacitás növekedésének nagyságát jelzi, hogy míg 2015-ben az ilyen erőművek mindössze 153 MW teljesítményre voltak képesek, az Energiahivatal legutóbb már azt jelentette, hogy e méret meghaladta az 1500 MW-ot. Ez azonban nem minden, sőt: meglehet, hogy ezzel eleve rossz irányba indultunk el, mert rossz irányba nézünk. Legalábbis erre jutott legújabb tanulmányában a Szolidáris Gazdaság Központ (SZGK), szerintük a magyar napelemboom éppen azt a problémát nem oldja meg, amire eredetileg született. Erről, az energiaközösségekről és az energiaárrobbanás okairól szól a Napi.hu legújabb video-podcastja
Szerző(k): Szabó M. IstvánA pandémia okozta lezárások és a gyülekezési tilalom miatt hónapokig nem volt tartható csoportos adományosztás. Ekkortájt rengeteg felajánlás ragadt a segélyszervezetek raktáraiban. A probléma elsősorban az elmúlt telét érintette. A felhalmozódott adományok java (részben ruhák és tartós élelmiszerek) csak 2021 első felében, a tilalom feloldása után kerülhetett a rászoruló családokhoz.
Szerző(k): Kónya ÁdámSzámos alapvető, strukturális változást követel a következő kormánytól a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET).
Szerző(k): Szász PéterHiába épült ki a politikai demokrácia és a piacgazdaság a rendszerváltozás után, az akkor még erős környezettudatos és szociálisan érzékeny gondolkodás kiveszett az átalakulásban, ami fájó hiánya az elmúlt 30 év történetének.
Szerző(k): Komócsin SándorBruttó 75 ezer forinttal ismeri el a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) által fenntartott intézmények dolgozóinak bátor helytállását és odaadó munkáját Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Emlékezetes, hogy a szociális dolgozók tavaly kimaradtak a bruttó 500 ezer forintos koronavírus-jutalomból - amelyet az egészségügyi dolgozók megkaptak - így némi kompenzációt jelenthet ez a mostani lépés. A gond csak az, hogy az ágazatban lévők többsége ebből is kimarad.
Szerző(k): K. Kiss GergelyLényegében a garantált bérminimum és a minimálbér jövő évi emelését csomagolja újra a kormányzati kommunikáció, amikor a szociális és gyermekvédelmi területen-, a kulturális és közművelődési ágazatban-, valamint bölcsődékben dolgozók 20 százalékos béremelését hirdeti. A dolgozók túlnyomó többségénél mindegyik területen a legkisebb bérek adják az igazodási pontot a fizetések meghatározásánál, és az érintettek keresete is nagyrészt a garantált bérminimumhoz közelít.
Szerző(k): K. Kiss GergelySokan veszélyben vannak a hideg időben, kedvező fejlemény, hogy az elmúlt évekhez viszont kevesebben.
Szerző(k): Rácz GergőÉvről évre csökken a gyermekotthonokban élők száma, miközben egyre több fiatal kerül nevelőszülőkhöz, azonban még mindig a túlterheltség jeleit mutatja a hálózat néhány intézménye. Több otthon zsúfolásig megtelt, a nem megfelelő közeg miatt pedig gyakoriak a szökések is. Néhány a családjából kiemelendő gyermeknek pedig azért húzódik el a kimenekítése, mert előfordul, hogy nincs férőhely a térség intézményeiben, ahová helyezhetnék őket.
Szerző(k): Kónya ÁdámHatalmas a munkaerőhiány az ország szociális intézményeiben. A probléma különösen súlyosan érintheti a hátrányosabb helyzetű térségeket. A szegényebb járásokban az anyagi nehézségek miatt előfordul, hogy a fenntartó nem engedi új alkalmazottak felvételét a szabad pozíciókra, hiába lenne kötelező és szükséges a helyek feltöltése. A beígért jelentős béremelés is egybemosódik a minimálbér növelésével. Nem látszik, hogyan csillapodhatna az ágazat leterheltsége.
Szerző(k): Kónya Ádám
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
