Gond van a fiatalokkal - lépni kellene

Szinte egész Európa lemaradt az amerikai és a dél-kelet-ázsiai régióhoz képest a szellemi tulajdonjogok oktatásának területén - derül ki az EU Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának (OHIM) legfrissebb jelentéséből.

Támadás érte az állami hivatal honlapját

Célzott, szisztematikus támadás érte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) adatbázisát öt hónappal ezelőtt, az eset miatt ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tettek - mondta Bendzsel Miklós, a SZTNH elnöke sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

Megvan a szellemitulajdon-védelmi stratégia

A kormány elfogadta a szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégiát. Ebben felhívta a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy − a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke útján − a nemzetgazdasági, valamint a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával készítsen előterjesztést a szellemi tulajdon védelmének nemzeti fejlesztési programjáról. A kormányhatározat mellékletében kiadott Jedlik-terv a 2013 és 2016 közti időszakra szól. Négy pillére közül az első az iparjogvédelem, amely ma már stratégiai tényező. A biotechnológiától és az infokommunikációtól a környezetvédelmi technológiákon át a dizájnerek tevékenységéig számos olyan terület van, amelyen szellemi tulajdon nélkül a vállalkozások ma már nem boldogulhatnak. A második pillér a szerzői jog. A digitális fejlődés, az infokommunikációs technika és az internet térhódítása alapvetően új feltételeket teremtett ebben a körben, így új szabályozási modellek szükségesek. A harmadik pillér azt vázolja fel, hogy a szellemi tulajdon védelmét a nemzet- és gazdaságpolitikai kitörési pontokra kell fokuszálni. Végül a negyedik pillér a szellemi tulajdont védő intézményrendszerrel foglalkozik.

Jedlik-terv: fokozódhat a jogérvényesítés

A kormány 2013. augusztus 14-i ülésén elfogadta a szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégiát és határozott a végrehajtásával összefüggő feladatokról. A Jedlik-terv az első olyan átfogó kormányzati stratégia Magyarországon, amely a szellemi tulajdont helyezi a középpontjába. A stratégia a 2013-tól 2016-ig terjedő időszakra szól és a szellemi tulajdon védelme területén középtávú célkitűzéseket rögzít. A Jedlik-terv több mint negyven cselekvési irány mentén százat is meghaladó számú intézkedést ír elő. Mindezt négy fő pillérbe rendezi, amelyek a következők: iparjogvédelemmel a nemzetgazdaság felemelkedéséért; szerzői joggal a kreatív iparágak és a kultúra fellendítéséért; a nemzetpolitika és egyes kormányzati szakpolitikák szolgálata a szellemi tulajdon eszköztárával; a szellemi tulajdoni intézményi teljesítőképesség fokozása. A Jedlik-terv részét képezi a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület által a hamisítás elleni koordinált fellépés erősítésére, a jogérvényesítés hatékonyságának fokozására kidolgozott cselekvési program is, a hamisítás elleni akcióterv.