Erre az évre 88 millió forint nyereséget remél a Dalmandi Rt.
A privatizáció előtt álló Dalmandi Mezőgazdasági Rt. vesztesége az 1999-es 934 millió forintról tavaly 197 millió forintra csökkent. Idén pedig 88 millió forint nyereségre számítanak.
Erre az évre 88 millió forint nyereséget remél a Dalmandi Rt.
A privatizáció előtt álló Dalmandi Mezőgazdasági Rt. vesztesége az 1999-es 934 millió forintról tavaly 197 millió forintra csökkent. Idén pedig 88 millió forint nyereségre számítanak.
Prága a dán céggel tárgyal
A cseh pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy a Ceské Radiokomunikace műsorszóró és távközlési vállalat 51 százalékára kiírt privatizációs tendert nyertes nélkül zárják le és folytassanak kizárólagos tárgyalásokat a dán Tele Danmarkkal.
Csökkent a norvég állam részesedése a DnB-ben
A norvég állam az eddigi 60,7 százalékról 47,3 százalékra csökkentette részesedését az ország legnagyobb bankjában, a Den norske Bankban (DnB). A norvég bankprivatizáció eddigi legnagyobb ügylete keretében az állam 104 millió részvényt adott el egyenként 41,50 koronáért (4,55 dollár). A két és félszeresen túljegyzett papírok eladásából a kincstárnak összesen 4,3 milliárd korona bevétele származott. A részvények 41 százalékát amerikai, 31 százalékát pedig brit intézményi befektetők vásárolták meg; az összesen 6650 norvég kisbefektetőnek a papírok 9 százaléka jutott. Az állam a következő szakaszban, még ebben az évben vagy jövőre 33,3 százalékra kívánja csökkenteni a DnB-ben lévő tulajdonhányadát, ami még mindig elég ahhoz, hogy a jövőben bármilyen ellenséges felvásárlási kezdeményezést ki tudjon védeni. A kilencvenes évek elején a rossz kihelyezések miatt megroppant DnB-t, valamint a Christiania és a Fokus bankokat a norvég állam jelentős áldozatok árán szanálta, és az utóbbi kettőt eladta a Nordeának, illetve a Danske Banknak. A parlamentnek az a szándéka, hogy a DnB hosszú távon is norvég tulajdonban maradjon és az ország pénzügyi rendszerének egyik fő támasza legyen. (NAPI)
Az olasz kormány kivár a privatizációval
Lelassulhat az olaszországi privatizáció, ha a világ tőzsdéin folytatódik a jelenlegi irányzat - nyilatkozta Vincenzo Visco olasz kincstárügyi miniszter -, ami azt is megnehezítheti, hogy Róma a terveknek megfelelően mérsékelje az adósság/GDP arányt.
Merre tovább a krízis után?
Amikor a török köztársasági elnök nem annyira érvként, mint inkább az első keze ügyébe eső tárgyként a miniszterelnökhöz vágta az alkotmányt, csak pontot tett annak a hosszú mondatnak a végére, amely a török líra agóniájáról szólt. Aznap 7,5 milliárd dollár hagyta el az országot, két nappal később pedig lebegtetni kellett a nemzeti valutát. A pénzügyi válság gyökerei azonban jóval korábbról eredeztethetőek.