privatizáció

Eladó a második legnagyobb lengyel olajcég

A BRE Bank vezette konzorciumot választották a második legnagyobb lengyel olajfinomító és üzemanyag-forgalmazó társaság, a Grupa Lotos SA privatizációs tanácsadójának - jelezték a Reuters forrásai. A privatizációért felelős kincstárügyi minisztérium még májusban engedélyezte, hogy megkezdjék az első nyilvános részvénykibocsátás előkészítését, miután júliusban a cég befejezi három kis olajfinomító és a Petrobaltic olajkitermelő vállalat beolvasztását. A Lotos tavalyi 2,11 milliárd dolláros árbevételével az ötödik legnagyobb lengyel vállalat. A tervek szerint a jövő év elején dobják piacra a Lotos részvényeinek 60 százalékát. Jacek Socha kincstárügyi miniszter a Reutersnak úgy nyilatkozott, hogy az októberben beterjesztendő új, az állam stratégiai érdekeinek védelmére vonatkozó törvény parlamenti elfogadásáig több fontos privatizációs döntést elhalasztanak. Így az év végére vagy a jövő év elejére marad a döntés a tervezett nagy részvénykibocsátásról a Polskie Górnictwo Naftowe i Gazownictwo (PGNiG), az állami földgáz-monopólium esetében és a PKN Orlen még állami tulajdonban levő 28 százalékos pakettjéről. Akadálytalanul folyik ugyanakkor a privatizációs terv teljesítéséhez kulcsfontosságú PKO Bank Polski részvénykibocsátásának előkészítése. (Lásd még cikkünket lapunk 7. oldalán.)

Átalakulás előtt a szlovák vasutak

A Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) komolyan fontolgatja, hogy kettéválasztja személy- és teherforgalmát, részvénytársasággá alakítja át, ezt követően pedig privatizálja mindkettőt vagy csupán az egyiket - közölte hétfőn Pavol Kuzma, a ZSSK vezérigazgatója, aki szerint az is elképzelhető, hogy a vasúttársaságot egészben hagyják és így privatizálják részlegesen. A jelenleg hatályos törvény értelmében a céget csupán 49 százalék erejéig lehetne magánosítani. A ZSSK 2003 első kilenc hónapjában 1,05 milliárd korona veszteséget produkált, 2,186 milliárddal kevesebbet mint 2002 hasonló időszakában. Pavol Prokopovic szlovák közlekedési és távközlési miniszter a személy- és teherszállítás kettéválasztása mellett foglalt állást. Bár a miniszter szerint a vasúti személyforgalom magánkézbe adása Európában meglehetősen ritka, azonban a jövőben ez sem kizárt. A szlovák állami vasutakat 2001-ben osztották ketté szlovák vasúttársaságra és szlovák vasutakra. Pavol Prokopovic szerint Szlovákia két legfontosabb repülőterét, a pozsonyit és a kassait 2004. április 1-jéig részvénytársasággá alakítják át, ezt követően pedig kiírják a légikikötők privatizálását segítő tanácsadó tenderét. Szlovákia hat nemzetközi repülőterén tavaly mintegy 600 ezer utas fordult meg, ebből 480 ezer a pozsonyin.

Van, de még sincs új lengyel kincstárügyi miniszter

Lengyel lapok szerint már az államfői palotában volt az új lengyel kincstárügyi miniszter, hogy átvegye megbízólevelét, de vissza kellett fordulnia, mert a kormánypárt nem értett egyet kinevezésének módjával.

Per lesz a cseh szénbányák privatizálása helyett?

Vladimír Spidla miniszterelnök vétke az észak-csehországi barnaszénbányákra kiírt, diszkriminatív jellegű privatizáció, amely egyre nagyobb vihart kavar, és az Európai Unió rosszallását is kiváltotta – állítja a Mladá Fronta Dnes. A prágai lap két független informátorra hivatkozik, közülük az egyik részt vett a kabinetnek azon az ülésén, amelyen meghozták a döntést a Severoceské Doly és a Sokolovské Uhelné szénbánya magánosításáról. A privatizáció feltételei közé a miniszterelnök nyomására többek között bekerült, hogy a szomszédos országok energetikai cégei nem indulhatnak a tenderen, ami automatikusan kizárja az osztrák és a német társaságokat, sőt a cseh villamos műveket (CEZ) is. A lap úgy tudja, az egyik kizárt jelölt, az angol International Power energetikai vállalat a prágai városi bíróságon keresetet nyújt be, amelyben követeli, hogy állítsák le a privatizáció folyamatát. Ugyanakkor olyan, spekulatív jellegű cégek előtt nyílt meg a lehetőség, mint például a brnói csavargyár (Sroubárny Brno) és az Oakfield, amelyek mögött szlovák pénzügyi befektető csoportok, konkrétan a MOL–Slovnaft-ügyben is elhíresült J and T Group, továbbá a Penta állnak. A lap által megkérdezett szakértők úgy látják, mára a szénbányák magánosítási folyamata zsákutcába jutott, mi több, maga Spidla sem zárta ki, hogy a tendernek esetleg nem lesz győztese. Korábbi becslések szerint az állam 4 és 6 milliárd korona közötti bevételre számított a privatizációból.