privatizáció

Megkezdődött a CKD Praha Holding privatizálása (KIMARADT!!!)

A Hospodárské Noviny gazdasági napilapban szerdán közzétett hirdetéssel elkezdődött a CKD Praha Holding gépgyártó csoport magánosítása. A potenciális beruházóknak november 14-ig kell jelezniük érdeklődésüket. Az állam a nyilvános versenytárgyaláson összesen 85,57 százalékos részvénycsomagot kínál fel eladásra, ebből 30-30 százalék van a Nemzeti Vagyonalap (FNM) és a Ceská Konsolidacní Agentura állami ügynökség kezében. Az előzetes információk szerint a legfontosabb kritérium a felkínált vételár lesz, várhatóan 2004. március végéig értékelik ki az ajánlatokat. Az egykor jelentős - metrószerelvényeket, villamosokat gyártó -, nagy múltú cég 2002-es forgalma már csak 620 millió cseh korona volt, ebből 574 milliót tett ki a prágai tömegközlekedési vállalatnak szállított metrószerelvények vételára. A cég 2001-ben 976 millió koronás forgalom mellett 2,1 milliárd korona veszteséget könyvelt el.

Eladták a legnagyobb lengyel acélgyártót

A tegnap aláírt szerződés értelmében a világ második legnagyobb acélgyártója, a brit LNM Group - a Dunaferr egyik kérője - vásárolja meg a négy vasműből álló Polskie Huty Stali (PHS) lengyel állami konszern részvénytöbbségét. Ez a jelenlegi lengyel kormány második legnagyobb privatizációs lépése. Az igen bonyolult, összesen több mint 1 milliárd dolláros ügyletből az államkincstárnak mindössze 6 millió zloty (1 dollár=3,9765 zloty) bevétele származik - írta az ISB lengyel hírügynökség. Az LNM vállalta, hogy megmenti, korszerűsíti és 2006-ig nyereségessé teszi a lengyel acéltermelés 70 százalékát adó konszernt. A brit csoport a szerződés értelmében 250 millió dollárnyi kötvénnyé alakított adósságot vásárol meg, 200 milliós tőkeemelést hajt végre, 75 millió dolláros áthidaló kölcsönnel segíti a cég működőképességét és 2009-ig 600 milliót fektet be a fejlesztésbe. Az LNM, amely négy földrész 12 országában gyárt acélt és idei árbevétele várhatóan meghaladja a 12 milliárd dollárt, a PHS részvényeinek 69 százalékát szerzi meg, 25 százalék legalább 2006 végéig az államkincstáré marad, 6 százalék pedig a dolgozóké lesz. A felvásárlással a romániai és csehországi kohóival együtt 14 millió tonnára nő az LNM acéltermelő kapacitása a térségben. Az üzletről tegnap még csak előszerződést írtak alá, mivel a szakszervezetekkel nem sikerült megállapodni a szociális feltételeket illetően. A végleges megállapodás mintegy két hónap múlva jön létre, és az elemzők szerint a szakszervezetek kénytelenek lesznek beadni a derekukat, különben csődbe mehet a 2002 májusában létrehozott konszern, 15 500 dolgozója pedig az utcára kerül.

Drágul a szlovák autópálya-matrica

A szlovák kormány tegnapi ülésének döntése értelmében 2004 januárjától 25-50 százalékkal drágulnak a sztrádamatricák, amelyek ezentúl Szlovákia összesen 324 kilométernyi autópályáin, továbbá az első osztályú műutak bizonyos szakaszain kötelezőek, ám az utóbbi csak a 3,5 tonnánál nehezebb járművekre vonatkozik. A 3,5 tonnánál könnyebb járművek esetében az éves matrica ára a jelenlegi 600 korona (1 dollár = 37,75 korona) helyett 750 korona, a 15 napos matrica ára pedig 100 korona helyett 150 lesz. A 3,5 és 12 tonna közötti gépjárművek éves matricadíja 4000-ről 5000 koronára emelkedik, a 15 napos pedig 600 korona helyett 750 lesz, a 12 tonna fölötti közlekedési eszközök éves matricadíja 8000-ről jövőre 10 000-re ugrik. A kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében teljes egészében privatizálhatók az eddig csupán 49 százalék erejéig magánosított, stratégiai fontosságúnak tekintett nagyvállalatok. Ha a tervezetet a parlament is jóváhagyja, 2003. december 1-jétől többek között teljes egészében magánkézbe kerülhet a Slovenský Plynárenský Priemysel (SPP) gázművek, a Transpetrol olajszállító, a Slovenské Tele-komunikácie (ST) távközlési vállalat, a Slovenské Elektrárne (SE) villamos művek és a három regionális energetikai vállalat (lásd még írásunkat az 5. oldalon). Jelenleg ezek közül az SE villamos műveken kívül a többi 49 százalék erejéig már magánkézben van, illetve az ST távközlési cég esetében az arány 51 százalék. Emellett privatizálható lesz a Zeleznicná Spolocnost vasúttársaság is. Ezek részbeni privatizációja eddig mintegy 203 milliárd koronányi bevételt hozott - a teljes privatizálás csaknem ugyanekkora bevételhez juttathatja az országot. A kabinet úgy határozott, hogy 2004 januárjától a társasági adó és a személyi jövedelemadó egységesen 19 százalék lesz. A társasági adó most 25 százalék, a személyi jövedelemadó pedig progresszíven emelkedve 10 és 38 százalék közötti. A szlovákiai adófizetők szövetségének számításai szerint jövőre a kisebb jövedelemadó és a magasabb hozzáadottérték-adó együttes hatásaként a havi 11 482 és a 21 325 korona között keresők jövedelme csökken, a többieké nő. Jelenleg az átlagbér 13 100 korona.

Az USA magántőkét vár az iraki olajiparba

Iraknak még a független kormány megalakítása előtt meg kellene kezdenie az állami vállalatok privatizálását, lehetővé téve a külföldi befektetéseket az olajiparban - jelentette ki Paul Bremer, az ország civil kormányzója. Az első lépéseket a hamarosan kinevezendő, irakiakból álló kormányzótanácsnak kellene megtennie, a gazdasági reformokkal ugyanis nem lehet várni, mert a külföldi befektetések nélkül Irak 18 hónapon belül nem képes egyensúlyba hozni költségvetését - tette hozzá. A Bremer által 2003 második félévére jóváhagyott 6 milliárd dolláros büdzsé 2 milliárdos deficittel számol. Ezt a tartalékokból, köztük a Egyesült Államokban lefoglalt 1,7 milliárd értékű vagyonból tudják fedezni. A helyzeten alapvetően változtatna, ha sikerülne az olajtermelést a tervezett szintre, 2004 végéig napi 2,5-3 millió hordóra felfuttatni, ehhez azonban 1-1,5 milliárd dollárt kellene befektetni az ágazatba. A kormányzó fontosnak tartja, hogy a távközlési szektorba is bevonják a külföldi tőkét - elképzelései szerint három mobilhálózatra lehetne tendert kiírni. A háború után kitermelt olajra kiírt második olajtender tegnapi lezárása szintén a nehézségekre utal - naponta csupán 363 ezer hordó olaj kerül a tartályhajókba, szemben a háború előtti kétmillióval. A tendert négy társaság nyerte meg, mindegyikük 2-2 millió hordó olajat vehet, aminek többsége valószínűleg az amerikai piacra kerül. A Reuters nem hivatalos értesülései szerint a BP, a ChevronTexaco és a Taurus kereskedőház mellett vagy a Shell, vagy a Petrobras a győztes. A gazdasági rendteremtés fontos lépéseként az amerikaiak bevonják a Szaddám Huszein képével díszített dinárt, amelyet az ország északi részében már rég saját pénzükkel váltottak fel az ottaniak - erre a „svájci dinárra” hasonlít az új, az egész ország területén érvényes dinár, amelyet Nagy-Britanniában nyomtatnak. Az új dinárból egyet adnak minden Szaddám-dinárért és 150-et az északiért.