Vladimír Spidla miniszterelnök vétke az észak-csehországi barnaszénbányákra kiírt, diszkriminatív jellegű privatizáció, amely egyre nagyobb vihart kavar, és az Európai Unió rosszallását is kiváltotta – állítja a Mladá Fronta Dnes. A prágai lap két független informátorra hivatkozik, közülük az egyik részt vett a kabinetnek azon az ülésén, amelyen meghozták a döntést a Severoceské Doly és a Sokolovské Uhelné szénbánya magánosításáról. A privatizáció feltételei közé a miniszterelnök nyomására többek között bekerült, hogy a szomszédos országok energetikai cégei nem indulhatnak a tenderen, ami automatikusan kizárja az osztrák és a német társaságokat, sőt a cseh villamos műveket (CEZ) is.
A lap úgy tudja, az egyik kizárt jelölt, az angol International Power energetikai vállalat a prágai városi bíróságon keresetet nyújt be, amelyben követeli, hogy állítsák le a privatizáció folyamatát. Ugyanakkor olyan, spekulatív jellegű cégek előtt nyílt meg a lehetőség, mint például a brnói csavargyár (Sroubárny Brno) és az Oakfield, amelyek mögött szlovák pénzügyi befektető csoportok, konkrétan a MOL–Slovnaft-ügyben is elhíresült J and T Group, továbbá a Penta állnak. A lap által megkérdezett szakértők úgy látják, mára a szénbányák magánosítási folyamata zsákutcába jutott, mi több, maga Spidla sem zárta ki, hogy a tendernek esetleg nem lesz győztese. Korábbi becslések szerint az állam 4 és 6 milliárd korona közötti bevételre számított a privatizációból.
Sidó Zoltán