Százezernyi embert elszegényít a kormány
A kormány 2016-ban úgy döntött, hogy a munkaerőhiány kezelésének egyik módja a közmunkások átterelése a normál munkaerőpiacra. Két lépést tettek ennek érdekében, csökkentették a közmunkások munkahelyeinek támogatását, és befagyasztották a közfoglalkoztatottak bérét. A Policy Agenda 2011-től vizsgálta meg a keresetek alakulását.
Rabszolgatörvény: így vihetik be a végső döfést
A rabszolgatörvény miatt beígért sztrájkok miatt kényszerpályán vannak a szakszervezetek, azaz hatalmas presztízsveszteség nélkül nem vonulhatnak le a pályáról "csak úgy".
Rabszolgatörvény: érdekes statisztika látott napvilágot
Az Mt. módosítása révén lényegében a munkavállaló és a munkáltató megállapodásától függne, hogy a mostani 250 órás túlóra-keret 400 órára emelkedhessen. A kormánypártok arra hivatkoznak, hogy ezáltal többet kereshetnek a dolgozók, míg a szakszervezetek a kiszolgáltatottságról beszélnek. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy a túlórák száma hogyan változott az utóbbi években, illetve mi vezérelhette a kormánypártot e kérdésben.
Durvább lesz, mint az internetadó? - Így értékelték a rabszolgatörvényt
Kormánypárti javaslatra várhatóan módosítják a Munka törvénykönyvét. Ennek „eredményeként” az eddigi évi 300 óráról 400 órára emelkedik a túlórák száma és emellett egy évről, három évre növelik a munkaidőkeret elszámolási időszakát. A Policy Agenda kutatást végzett a javaslat politikai megítéléséről.
Szégyenpadon Magyarország: régiós mélyponton az átlagbérek
Egyértelművé vált, hogy a Visegrádi-tagállamok között Magyarország az utolsó helyre került az átlagbéreket nézve. Kérdés, hogy a jelenleg is zajló bértárgyalások ezen hogyan változtatnak. A Policy Agenda most azt vizsgálta meg, hogy Magyarország közvetlen versenytársainál a jövő évi költségvetési törvények alapján, milyen bérverseny rajzolódik ki.
