2017-ben Magyarország a Visegrádi-tagállamok között az utolsó helyen állt az átlagbérek nagyságát tekintve a szervezet korábbi elemzése alapján. Eszerint ugyan 2021-re bár mérséklődik majd a magyar bérhátrány, de érdemben egyik országot sem közelítik meg a hazai fizetések. A 2019. évi költségvetés alapján viszont ennél intenzívebb javulás jöhet, de ez érdemi változást nem ér még el a régiós összehasonlításban.
Az adatok alapján 2018-ban a várakozások szerint Romániában lesz a legnagyobb a béremelkedés üteme. Ugyanakkor a magyar növekedési ütem jónak mondható, és ez mindenképpen azt jelenti, hogy csökken a többi V4-tagállamhoz mért lemaradásunk.
| 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | ||||||
| bérek | infláció | bérek | infláció | bérek | infláció | bérek | infláció | ||
| Csehország | 9,3 | 2,3 | 8,3 | 2,3 | 5,5 | 2,3 | 5,4 | 2,3 | |
| Szlovákia | 6,2 | 2,6 | 6,3 | 2,5 | 6,2 | 2,5 | 5,4 | 2,5 | |
| Lengyelország | 5,6 | 2,3 | 5,6 | 2,3 | 5,5 | 2,5 | 5,5 | 2,5 | |
| MAGYARORSZÁG | 10,7 | 2,5 | 8,8 | 2,7 | 6,3 | 2,9 | 5,9 | 3 | |
| Románia | 13,6 | 3,5 | 9,3 | 2,8 | 7,5 | 2,5 | 7,3 | 2,3 | |
| Forrás: Policy Agenda | |||||||||
Az elkövetkező három évre vonatkozó prognózisok azonban már mérsékeltebb béremelési ütemet mutatnak Magyarországon is, mivel az idei 10 százalék feletti mértékhez képest éves átlagban 7 százalékra fog csökkenni. Az látszik, hogy ha csak akkora mértékben emelik a béreket a régióban, ahogy a költségvetési tervezetekben szerepel, akkor megtörténik Magyarország bérfelzárkózása a lengyel-cseh-szlovák hármashoz. De ez csak a különbség csökkenését jelenti, nem utolérést: az átlagfizetések mindegyik országban még mindig minimum 10 százalékkal magasabbak lesznek, mint Magyarországon. Csehországot nézve pedig megmaradna a 30 százalékos bruttó bérkülönbség.
Románia esetében nem kell továbbra sem arra számítani, hogy utolérné a magyar bérszínvonalat, de 5 százalékponttal csökkenne a különbség az előzetesen vázolt bérnövekmények mellett - írják a kutatás szerzői.
De ez csak előrejelzés: akár a magyar értékek is javulhatnak, mivel a tervezetek csak jelzésértékűek. Épp itthon a kormány azt az előrejelzést adta, hogy 2015-2018. között évi 2,7 százalékos lesz a béremelkedés üteme, amely mégis 8,5 százalékos évenkénti szintre ugrott - köszönhetően a minimálbér kétszeri emelésének, és a munkaerőhiánynak.
Az adatok azt mutatják, hogy jelen állapotában a magyar béremelkedési ütemezés kevés ahhoz, hogy a magyar bérek ne legyenek jelentősen kisebbek, mint közvetlen versenytársaink esetében. A különbség csökkenéséhez a most zajló bértárgyalásokon, és főleg az alacsonyabb növekedési ütemű 2020-2021-es években a tervezettnél magasabb nettó béremelés kell. Ehhez pedig az adórendszer változtatása szükséges - összegzi elemzését a Policy Agenda.
A magyar béremelések jövő évi számairól még nem sikerült megállapodnia a munkáltatói és munkavállalói oldalnak. Utóbbiak legalább kétszámjegyű emelést akarnak, de ezt a foglalkoztatók egyelőre nem támogatják - ahogy arról itt beszámolt a Napi.hu is.
