Már 2016-ban meghirdette a kormány, hogy 2022-ig 27-ről fokozatosan 11,5 százalékra csökken a munkáltatók által fizetett tb-járulékkulcs, vagyis a szociális hozzájárulási adó (szochó) kulcsa. Ennek a reformnak a legújabb lépése a januárról júliusra halasztott 2 százalékpontos csökkentés: 19,5-ről 17,5 százalékra. Simonovits András nyugdíjszakértő károsnak tartja a lépést, és helyette a legfájóbb egészségi hiányok pótlásán túl a legkisebb nyugdíjak lépcsőzetes emelésére kellene fordítani a keletkező forrást.
Szerző(k): K. Kiss GergelyEgyre inkább felszínre bukkannak a magyar nyugdíjrendszer méltánytalanságai, amelyek a jövőben nem csak az idősek körében fokozzák a feszültséget, hanem költségvetést is megrengethetik. A kormányzat egyelőre nem hajlik semmilyen párbeszédre, ám hamarosan komoly korrekcióra kényszerülhet - vélekedett lapunknak Simonovits András közgazdász, nyugdíjszakértő.
Szerző(k): K. Kiss GergelyElfogadták a 2020. évi költségvetési törvényt, amelynek a Nyugdíjbiztosítási Alapra vonatkozó rendelkezéseit Farkas András nyugdíjszakértő elemezte összefoglalójában. Ennek fő tanulsága, hogy az elmúlt években felszínre bukkant rendszerszintű aránytalanságok az elkövetkezőkben is meghatározóak lesznek.
Szerző(k): K. Kiss GergelyNagyon szűkös forrásokat számolnak a jövő évi költségvetésben a nyugdíjasokra. Az alap bevételei és kiadásai ugyan 4 százalékkal nőnek, de az infláció bezavarhat a számításokba.
Szerző(k): Szabó DánielA ténylegesen munkával töltött napok kevesebb mint a kétharmadát számolják el a nyugdíjba vonuláskor szolgálati időnek, ami tovább csökkenti az amúgy sem magas havi juttatást a kata-s adózóknál. Ez több százezer magyart érint.
Szerző(k): Szabó DánielSovány, mindössze 0,5 százalékos emelést kaphatnak a nyugdíjasok idén szeptember 30-ig. De jövőre még ennyien se kapnak majd nyugdíjnövelést.
Szerző(k): Szabó DánielA Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjastagozatának határozott álláspontja, hogy az öregségi ellátásokat nem lehet csupán az inflációhoz kötni, mert a munka világából visszavonult szépkorúak jelentős szerepet vállaltak abban, hogy az ország most milyen gazdasági teljesítményre képes. Emiatt havi 23 ezer forintot vesznek ki a zsebükből azzal, hogy a nyugellátások összegének emelését csak az inflációhoz igazítják, s a bérek emelését, a GDP növekedését nem veszik figyelembe - írta a szervezet közleményében.
Szerző(k): Domokos ErikaKlaus Johannis román államfő a napokban aláírta a törvényt, így két év alatt 70 százalékkal emelik az eddig igen alacsony román nyugdíjakat. Az öregségi ellátás az idei első negyedévben átlag 1227 lej, azaz nagyjából 82 ezer forint volt, 2021-re ez az összeg átszámítva mintegy 140 ezer forintra kúszhat fel. A bruttó román átlagbér már 340 ezer forint felett jár - írta a Blikk.
Szerző(k): Domokos László
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
