Nyolc jegybanki hiba, melyet meg kellett oldani

Király Júlia, az MNB korábbi alelnöke 2018. december 1-én megjelent, Nincs visszaút című elemzésében élesen kritizálta az MNB aktuális vezetésének döntési mechanizmusát utalva rá, hogy az MNB 2007 és 2013 közötti menedzsmentje felkészültebben és jobb döntéseket hozva kezelte a válságot. A nemzetközi és az elmúlt évek hazai gyakorlatát áttekintve az igazság sokkal inkább az, hogy az akkor meghozott lépések között több hibás vagy hiányzó akadt, amelyek a gazdaság várt stabilizálása helyett inkább mélyítették a recessziót és lassították a hazai kilábalást. Az akkor elkövetett hibákat csak 2013 után a jelenlegi Monetáris Tanácsnak (MT) sikerült kiküszöbölnie.

Nyolc sikeres jegybanki lépés, amely átalakította a magyar gazdaságot

Ritkán kezdődnek gazdasági témájú cikkek sportlapokban olvasható elemzésekkel. Különösen távolinak tűnhet a monetáris politika és a labdarúgás között bármilyen párhuzamot találni. Ahhoz, hogy megfelelően érzékeltessük a központi bankoknak - és azon belül főként a Magyar Nemzeti Banknak - az elmúlt évtizedben átalakuló szerepét és a döntések eredményeit, jelen cikkünket mégis egy a futballból vett hasonlattal indítjuk.

Ezt tette Matolcsy a költségvetéssel

Az alapkamat 610 bázispontos csökkentése 2012 augusztusa és 2017 vége között 1600 milliárd forint kamatmegtakarítást eredményezett a költségvetés számára, egyedül 2017-ben 610 milliárd forint volt a megtakarítás, míg az idén várhatóan további 800 milliárd forintot spórolhat meg így a büdzsé - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden a Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén.

MNB: ez még csak a felkészülés

A monetáris politika irányultsága nem változott, az inflációs cél elérése továbbra is 2019 közepétől várható, de a monetáris tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a keddi kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen az MTI szerint.