2030-ig Magyarország fő célja az energiaszuverenitás elérése, amely az ország adottságainak figyelembevételével teljesíthető. Idén a magyar családok számára várhatóan nem emelkedik sem az áram, sem a gáz, sem a távhő rezsicsökkentett ára.
Szerző(k): Horváth TiborAz infláció dagad, de az öngondoskodás után járó adóvisszatérítések összege évek óta nem változik. A pénztáraknál 20 százalék, maximum 150 ezer forint jár vissza, a biztosításoknál 130 ezer forint a limit, csakhogy ez évről évre kevesebbet ér. A munkáltatók és a pénztárak szeretnék, ha nőne ez az összeg, sőt a munkáltatók kedvezményes egészségbiztosítást is adnának a dolgozóknak, ha volna rá támogatás.
Szerző(k): Herman BernadettKedden újabb tárgyalási forduló zajlott a legkisebb bérek 2022-es mértékéről. Abban már nincs vita a munkáltatói és a munkavállalói oldal között, hogy a garantált bérminimumot is jelentős - legalább két számjegyű - mértékben lenne szükséges emelni, de a pontos számokról és a feltételekről még komoly viták várhatóak. A munkaadói oldalon korábban még nem látott mértékű - minimum 8 százalékpontos - járulékcsökkentést javasolnak kompenzációképpen. A kormányoldalon múlik majd, milyen vastagon fog a ceruza.
Szerző(k): K. Kiss GergelyA jövő héten folytatódnak az egyeztetések a 2021. évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről - írja az MTI.
Szerző(k): Szabó ZsuzsannaTávol álltak egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal javaslatai: míg előbbiek a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem látnak rá reális esélyt, hogy január 1-től bért emeljenek, addig a szakszervezetek 10 százalék körüli minimálbér és garantált bérminimum emelésben gondolkodnak - derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát követően kedden.
Szerző(k): K. Kiss GergelyLátványosan sok változtatást javasol a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) az állami munkabér-támogatást szabályozó kormányrendelethez:
Szerző(k): Domokos LászlóJelen állás szerint egy foglalkoztatási válság enyhítését célzó állami bérkompenzációs csomag bevetését a legtöbb gazdasági szereplő szorgalmazza: az országos munkáltatói szövetségek (VOSZ, MGYOSZ) és a szakszervezetek egységesen, míg a helyi és ágazati érdekképviseletek egymástól függetlenül keresik meg az ügyben a kormányt, amely azonban eddig semmilyen reakciót nem adott a kérelmekre. Úgy fest, a cégek jó része segítség nélkül hetek múlva már nem lesz képes fenntartani dolgozói munkaviszonyát, miközben az érdekegyeztetés csatornái bedugultak.
Szerző(k): K. Kiss GergelyA Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) jelen lévő három munkáltatói szervezet és három szakszervezeti konföderáció közösen felkérte a kormányt, hogy a koronavírus-járvány okozta foglalkoztatási válság enyhítése érdekében széles körben vállalja át a bajba jutott vállalatoktól a bérköltségek mintegy 50-80 százalék körüli hányadát. A konstrukció "nagyon jelentős" költségvetési hozzájárulást igényelne.
Szerző(k): K. Kiss GergelyKérjük, a magyar kormány - számos európai országhoz hasonlóan - hozzon sürgősséggel ágazatfüggetlen intézkedéseket - jelentette be a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ).
Szerző(k): Domokos László