Nem csökkent az infláció az eurózónában
Márciusban 2,6 százalék maradt a 12 havi infláció az eurózónában, a maginfláció pedig nőtt. Az adatok az ECB kiváró monetáris politikáját igazolják, a térség egyes pénzügyi vezetői a lassuló gazdaságra hivatkozva azonban továbbra is kamatcsökkentésre ösztökélik a bankot.
A számlázási rendszer változása emelte az inflációt
A NAPI Gazdaság 10,24 százalékos elemzői konszenzusánál rosszabb fogyasztói árindex adat látott napvilágot ma. A 10,4 százalékos év/év alapú infláció egyben azt jelenti, hogy várhatóan márciusban sem csökken 10 százalék alá az árindex. A szakemberek szerint így a márciusi adat vélhetően nem haladja meg a februári értéket. A KSH úgy véli az elektromos energia és a víz- és csatornadíjak számlázási módszerében bekövetkezett változások emelték az inflációt februárban. Az idén ugyanis az átalánydíjas elszámolás bevezetése miatt az áremelések koncentráltan februárban jelentkeztek, míg tavaly ez a hatás szétterült az első két hónapban.
Lassult az infláció az eurózónában
Az eurózónában októberben 2,7 százalékra mérséklődött a 12 havi infláció a szeptemberi 2,8 százalékról főként az olajár csökkenésének köszönhetően , de így is jóval az Európai Központi Bank (ECB) által megszabott 2 százalékos plafon fölött maradt. Az elemzők szerint a mérsékelt maginflációnak köszönhetően az ECB nincs kényszerhelyzetben a monetáris politika alakításakor.
A maginflációk által kiszűrt termékcsoportok*
MNB KSH (régi) KSH (új) Nem feldolgozott élelmiszerek 2,6 5,3 5,3 Egyéb idényáras termék (virág) 0 0 0,4 Energia 5,9 13,3 13,3 Egyéb hatósági áras termékek és szolgáltatások 0 0 10,7 Saját tulajdonú lakásszolgáltatás 0 0 5,9 Kiszűrt tételek összesen 8,5 18,6 35,6 Maginfláció lefedettsége 91,5 81,4 64,4 * a termékcsoportok kosárbeli súlyai Forrás: KSH-MNB adatai
