Márciusban 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 12 tagú eurózónában a februári 0,6 százalékos növekedés után, a 12 havi harmonizált árindex (HICP) pedig a februárival megegyezően 2,6 százalék maradt. A havi és az éves árindex is megegyezett a Dow Jones elemzői konszenzusával. A legalacsonyabb éves pénzromlást - 1,4 százalékot - Franciaországra mutatta ki az Eurostat, míg a legmagasabbat - 5,1 százalékot - Portugáliában regisztrálták. A 15 tagú EU egészében márciusban szintén 0,4 százalékos volt az infláció, míg a HICP 2,3 százalék maradt.
Az energiaárak nélkül kalkulált infláció 2,3 százalékra emelkedett az eurózónában a februári 2 százalékról, minthogy éves szinten 5,6 százalékos volt az energiaféleségek drágulása. Az élelmiszer-, dohány- és alkoholféleségek hatását sem tartalmazó 12 havi maginfláció 1,8 százalékra kúszott fel az előző hónapban kimutatott 1,7 százalékról.
Az adatok a Reuters által megkérdezett elemzők szerint alátámasztják az Európai Központi Bank (ECB) kiváró álláspontját, annál is inkább, mert a fogyasztói kosárban 16 százalékos súllyal jelen lévő élelmiszerek esetében az agrárválság miatt aligha várható az áremelési nyomás mérséklődése. Az élelmiszerárak márciusban éves szinten 4,4 százalékkal emeltek és a további drágulás nyomán a 12 havi infláció még távolabb is kerülhet az ECB 2 százalékos plafonjától. Ilyen körülmények között könnyelműség lenne a bank részéről, ha a közeljövőben csökkentené a jelenleg 4,75 százalékos irányadó kéthetes repokamatot. Az ECB, amely a vezető jegybankok közül az egyetlen, amely idén még nem mérsékelte a hitelköltségeket, több ízben hangsúlyozta, hogy továbbra is számolni kell a tavalyi olajársokk és a gyenge euró keltette másodlagos hatásokkal, amelyek még nem teljesen tükröződnek a kiskereskedelmi árakban.
Az ECB vezetőinek a bank álláspontját egyértelművé tevő nyilatkozatai után (NAPI Gazdaság, 2001. április 19., 2. oldal) tegnap a Bundesbank igazgatótanácsának két tagja, Edgar Meister és Franz-Christoph Zeitler egyaránt úgy nyilatkozott, hogy az ECB-nek nem kell követnie a Fedet a kamatcsökkentés terén. Didier Reynders belga pénzügyminiszter, aki jelenleg az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsa, az Eurogroup elnöke a német Börsen Zeitungban megjelent interjújában viszont annak a véleményének adott hangot, hogy az ECB-nek figyelembe kellene vennie a térség gazdaságának lassulását.
B. P. A.
Az adatok a Reuters által megkérdezett elemzők szerint alátámasztják az Európai Központi Bank (ECB) kiváró álláspontját, annál is inkább, mert a fogyasztói kosárban 16 százalékos súllyal jelen lévő élelmiszerek esetében az agrárválság miatt aligha várható az áremelési nyomás mérséklődése. Az élelmiszerárak márciusban éves szinten 4,4 százalékkal emeltek és a további drágulás nyomán a 12 havi infláció még távolabb is kerülhet az ECB 2 százalékos plafonjától. Ilyen körülmények között könnyelműség lenne a bank részéről, ha a közeljövőben csökkentené a jelenleg 4,75 százalékos irányadó kéthetes repokamatot. Az ECB, a vezető jegybankok közül az egyetlen, amely idén még nem mérsékelte a hitelköltségeket, több ízben hangsúlyozta, hogy továbbra is számolni kell a tavalyi olajársokk és a gyenge euró keltette másodlagos hatásokkal, amelyek még nem teljesen tükröződnek a kiskereskedelmi árakban.
Az ECB vezetőinek a bank álláspontját egyértelművé tevő nyilatkozatai után (NAPI Gazdaság, 2001. április 19., 2. oldal) tegnap a Bundesbank igazgatótanácsának két tagja, Edgar Meister és Franz-Christoph Zeitler egyaránt úgy nyilatkozott, hogy az ECB-nek nem kell követnie a Fedet a kamatcsökkentés terén. Didier Reynders belga pénzügyminiszter, aki jelenleg az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsa, az Eurogroup elnöke a német Börsen Zeitungban megjelent interjújában viszont annak a véleményének adott hangot, hogy az ECB-nek figyelembe kellene vennie a térség gazdaságának lassulását.
B. P. A.
