költségvetési hiány

Párizs ragaszkodik a választási ígéretekhez

A francia miniszterelnök egyik tanácsadója kijelentette, hogy nem hajlandók mérsékelni a költségvetési deficitet és bírálta az Európai Központi Bankot, amiért az nem csökkenti a kamatokat. A németek is azt szeretnék, ha Brüsszel rugalmasabban kezelné a stabilitási paktumot.

Francia politikus bírálta az Európai Uniót és az ECB-t

A francia miniszterelnök egyik tanácsadója kijelentette, hogy nem hajlandók mérsékelni a költségvetési deficitet és bírálta az Európai Központi Bankot, amiért az nem csökkenti a kamatokat. A németek is azt szeretnék, ha Brüsszel rugalmasabban kezelné a stabilitási paktumot.

Ismét a plafon fölött az eurózóna inflációja

Szeptemberben éves összevetésben 2,2 százalékkal emelkedett az eurózóna fogyasztói árindexe. A ráta a legmagasabb áprilisi óta már a második hónapja haladja meg az Európai Központi Bank (ECB) által meghatározott 2 százalékos plafont: augusztusban 2,1 százalék volt. Az adat rácáfol a brüsszeli bizottság várakozásaira, hogy az infláció mérséklődik. Az infláció gyorsulásában meghatározó szerepe volt annak, hogy idén 45 százalékkal emelkedett az olaj ára, s az élelmiszerek is drágultak - írta a Bloomberg. Az Eurostat ugyancsak tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint tavaly az eurózóna tagországainak összesített költségvetési hiánya a GDP 1,4 százalékát tette ki. Franciaországban 1,4, Portugáliában 4,1, Olaszországban 2,2, Németországban 2,8 százalékos volt a hiány.

Riasztóan magas lehet a cseh költségvetés hiánya

Pozsonyi tudósítónktól: Az új cseh kormány számára a pénzügyminisztérium által kidolgozott 2003-as állami költségvetés első tervezete minden idők legmagasabb hiányát, 157,3 milliárd koronás deficitet vetít előre - írta a Mladá Frontá Dnes hét végi száma. Összehasonlításul: 2002-ben a deficit várhatólag 60 és 80 milliárd korona között alakul. A Spidla-kabinet nem érvelhet azzal, hogy a fenyegető hiány a régebbi tartozások visszafizetése miatt keletkezik, ugyanis a Ceská Konsolidacná Agentúra állami konszolidációs ügynökség jövőre visszafizetendő tartozása „csupán” 60 milliárd koronára rúg, tehát a fennmaradó 90 milliárd korona már az új kormány viharosan növekvő szociális kiadásainak számlájára írható. Szakértők szerint ekkora hiány betöméséhez az sem volna elegendő, ha a CEZ villamossági műveket privatizálnák, ráadásul e cég magánosítását bizonytalan időre elnapolták. A Ceský Telecom távközlési vállalat eladása szintén kérdéses, mivel az érdeklődők múlt pénteken, az erre adott határidő lejártáig nem emelték a Spidla-kormány által kért 10 százalékkal a felajánlott vételárat. A kormány várhatólag holnap dönt arról, elfogadja-e a távközlési cég 51 százalékáért felajánlott 55 milliárd cseh koronát vagy sem. A 2003-as büdzsé első tervezetének 157,3 milliárd koronás hiánya úgy jött össze, hogy a pénzügyi tárca a 2002-es mérleg eredményéhez hozzáadta mindazokat a szociális juttatásokat, nyugdíjemeléseket, amelyek jövőre a törvények értelmében járnak a polgároknak. A viharosan növekvő kiadási oldallal szemben 2003-ban az idei szinthez viszonyítva a bevételek érdemben nem változnak, mivel egyelőre semmilyen komolyabb privatizációs bevétellel nem számolnak. Ráadásul a 157 milliárdos deficit nem jelenti a felső határt, hiszen az egyes szakminisztériumok még csak most állnak elő követeléseikkel, amelyek további több tízmilliárddal növelhetik a hiányt. A Spidla-kabinet a jövő évi állami költségvetésről érdemben július 31-én tárgyal először. Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa