kibocsátás

Tavaly nőtt a vegyipar kibocsátása

Tavaly 6,7 százalékkal nőtt a magyar vegyipar termelése, miközben az Európai Unió kivitele stagnált és a magas alapanyagárak miatt a kőolaj-feldolgozó szektor teljesítménye sem növekedett. Az ágazat kilátásai jók, a magas vegyianyag-importigény azt mutatja, hogy még van tere a belföldi kapacitások növelésének - állapítja meg a szakmai szövetség. Az ágazat értékesítése a termelési volumennél sokkal gyorsabban, 37 százalékkal emelkedett, s elérte a 6,65 milliárd eurót. A szakmai szövetség szerint a növekvő belföldi termelés és exportértékesítés ellenére tavaly a vegyipari termékeknél még mindig 2 milliárd dollár értékű importtöbblet keletkezett, ami azt mutatja, hogy van még tere a magyarországi kapacitások bővítésének. A környező országokban is számottevő a magyar vegyipari termékek importja.

Átváltható kötvényt bocsát ki a VNU

A Magyarországon is jelentős kiadói érdekeltségekkel rendelkező holland VNU NV egymilliárd euró összegben részvényre átváltható kötvényeket bocsátott ki, miután a múlt hónapban lefújta mintegy 500 millió euróra tervezett részvényemisszióját (NAPI Gazdaság, 2001. április 7., 7. oldal). A kiadóvállalat eredetileg 900 millió eurós kibocsátást jelentett be, de a tegnap kezdődő jegyzés során megnyilvánuló érdeklődés nyomán egymilliárd euróig fogadott el ajánlatokat a május 18-ától számítva ötéves futamidejű, 1,75–2,25 százalékos kupont tartalmazó kötvényre, amely részben az április 17-én lejárt, 340 millió euró névértékű átváltható kötvény helyébe lép. A bevételt az amerikai ACNielsen médiafigyelő vállalat tavaly bejelentett 2,3 milliárd dolláros felvásárlásának finanszírozására fordítják – idézte a VNU szóvivőjét a Bloomberg. A kibocsátási árat május 18-áig határozzák meg, és a papírokat júniustól lehet a részvényárfolyamhoz képest 26–30 százalékos felárral VNU-törzsrészvényekre átváltani. A kibocsátó fenntartja a jogot a teljes mennyiség három év után történő visszavásárlására, ha a részvényárfolyam 20–30 kereskedési napon keresztül meghaladja a kötvény értékesítési árfolyamának 130 százalékát. (NAPI)

Májusban újabb eurókötvény bocsát ki Románia

Románia legkésőbb májusban 300-400 millió euró értékű eurókötvény kibocsátását tervezi. Mihai Tanasescu pénzügyminiszter szerint az év elején már kibocsátott 150 millió euró értékű, 5 éves futamidejű eurókötvényt ezúttal 7 éves futamidejű kibocsátás követi. A januárban kibocsátott kötvények kamata 11,5 százalék volt. A román pénzügyminiszter elismerte, hogy a jelenlegi tőkepiaci feltételek nem a legkedvezőbbek Románia számára. Románia a tervek szerint idén 700-800 millió eurót tud majd felvenni a nemzetközi tőkepiacon. A májusra tervezett kötvényekből befolyó összeget Románia teljes egészében az idei költségvetési hiány fedezésére kivánja fordítani.

Szlovénia eurokötvényt bocsát ki

Szlovénia jövő héten várható mintegy 400 millió euró értékű eurokötvény-kibocsátása valószínűleg az utolsó lesz az ország EU-csatlakozása előtt - jelentették be Londonban a ljubljanai pénzügyminisztérium vezetői az emisszió roadshowján. A bevételt a kormány küladóssága egy részének visszafizetésére kívánja fordítani, de a jövőben ilyen kibocsátásra nem lesz szükség, így a UBS Warburg és a Chase J. P. Morgan közreműködésével szervezett emisszió ritkaságot kínál a befektetők számára - írja a Dow Jones. Az ország A mínusz hitelbesorolása alapján a befektetők már nem mint feltörekvő piacot tartják számon Szlovéniát, sőt inkább az EU-tagállamokhoz hasonlóan ítélik meg, amint azt az előző kötvénykibocsátások folyamatosan csökkenő hozamfelára jelzi - jelentette ki Anton Rop pénzügyminiszter a prezentáción, hozzátéve, hogy Szlovénia 2002 végére készen áll az EU-csatlakozásra, de elfogadja 2004-et ennek legvalószínűbb időpontjaként. A tíz kelet-közép-európai állam közül Szlovéniában a legmagasabb az egy főre eső GDP, majdnem eléri az EU-tag Görögországét.