kamat;csökkentés

Az ECB szintje alatt az irányadó cseh kamat

A cseh jegybank tegnap általános meglepetésre 0,25 százalékponttal mérsékelte az irányadó kéthetes repokamatot, amely így az Európai Központi Bank 2 százalékos szintje alá, 1,75 százalékra csökkent és a legalacsonyabb az Európai Unióban. A héten korábban az MNB 25, a lengyel jegybank 50 bázispontos enyhítést hajtott végre. A prágai jegybank az idén eddig összesen 0,75 százalékponttal mérsékelte a kamatot, és a tegnapi lépéssel valószínűleg a gazdasági növekedés várt lassulására és az inflációs nyomás enyhülésére reagált. Az infláció márciusban 15 hónapja a legalacsonyabb, éves összehasonlításban 1,5 százalékos volt, vagyis elmaradt a jegybanki prognózistól. Ugyancsak szerepet játszott a döntésben, hogy a korona az elmúlt 12 hónapban 7 százalékot erősödött az euróval és 16-ot a dollárral szemben. A váratlan kamatcsökkentés nyomán háromhavi mélypontra esett a korona árfolyama az euróval szemben: a szerda esti 30,27-ról tegnap délután 30,55-ra gyengült. Tavaly a korona volt a világ negyedik legjobban teljesítő valutája – mutatott rá a Bloomberg –, de a március 9-én elért rekordmagasság óta több mint 3 százalékot vesztett értékéből az euróval és 7 százalékot a dollárral szemben. Martin Jahn miniszterelnök-helyettes üdvözölte a jegybank döntését, amely – mint mondta – a politikai helyzet stabilizálódásával együtt segíteni fog abban, hogy az idén túlszárnyalják a tavalyi 4 százalékos gazdasági növekedést.

Kamatot csökkentett a szlovák jegybank

A szlovák jegybank (NBS) pénteken 50 bázispontos kamatcsökkentésről döntött, így az irányadó kéthetes repokamat 5,50 százalék lesz, az egynapos kamat 4,00 százalékra, a refinanszírozási kamat 7,00 százalékra csökken mától. A jegybank legutóbb 2003 decemberében csökkentett kamatot, akkor 0,25 százalékponttal, 6,00 százalékra mérsékelte a kéthetes repót. Marián Jusko, a bank elnöke közölte: a nemzeti bank így reagál Szlovákia 2003. negyedik negyedévi bruttó hazai termékének (GDP) növekedésére, továbbá a szlovák korona túl gyors erősödésére. Jusko hozzátette: annak dacára, hogy 2003 második felében gyorsult a gazdaság növekedése, a belső fogyasztás mértéke nem nőtt, a kamatcsökkentéssel viszont némileg felpörgethető a hazai fogyasztás, s megállhat a korona folyamatos erősödése. A TASR szlovák hírügynökségnek máris több bank jelezte: rövidesen átértékelik a bankbetétekre és hitelnyújtásra vonatkozó politikájukat. Elemzők szerint a vártnál nagyobb kamatvágás annak is köszönhető, hogy a jegybank 40,400 korona/euró körüli árfolyamon szeretné látni a szlovák fizetőeszközt. Miroslav Smál, a Postová Banka szakértője szerint az a tény, hogy Ivan Miklos pénzügyminisztert nem tudta megbuktatni a parlament, a korona nem várt erősödéséhez vezetett. Juraj Kotian, a Slovenská Sporitelna elemzője 2004 végére újabb jelentős kamatvágást prognosztizált.

Fenntartható növekedési pályán a lengyel gazdaság?

A Nemzetközi Valutaalap 2,75-ról 3,5 százalékra javította a lengyel gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, 2004-2005-re évi 4-5, azután 6-7 százalékos GDP-bővülést jósol. Ez az országértékelés egyik legfontosabb megállapítása, amit nyilván örömmel fogad a kormány, ellentétben azzal a kitétellel, hogy szorosabbra kell fogni a költségvetést, valamint hogy nincs szükség további kamatcsökkentésre. Mint az IMF varsói irodájának vezetője, Susan Schadler a Rzeczpospolita című lapnak nyilatkozva elmondta: véleményük szerint miután Lengyelországban egyértelműen megindult a fenntartható növekedés, nincs már szükség rá, hogy monetáris politikai eszközökkel élénkítsék a gazdaságot. A növekedést jobban elősegítheti a költségvetési szigor és a jóléti kiadások visszafogása - tette hozzá. A kamatcsökkentés évek óta vita tárgya az egymást váltó kormányok és a jegybank között - ez utóbbi az inflációellenes harc jegyében csak kemény harcok után engedett, miután a nagy nemzetközi pénzügyi szervezetek is többször kijelentették: az irreálisan magasan tartott kamatoknak szerepük volt abban, hogy drámaian lelassult a lengyel gazdaság növekedése: 2001-2002-ben 2 százalék alatt maradt. Az irányadó kamat, amely 2001 elején még 19 százalék volt, mára történelmi mélypontra, 5,25 százalékra süllyedt - emlékeztetett a Reuters. Leszek Miller miniszterelnök legutóbb a múlt héten szólította fel újabb kamatcsökkentésre a jegybank monetáris politikai tanácsát, az ilyen nyilatkozatok azonban az IMF támogatásától megfosztva várhatólag hatástalanok maradnak. Pedig a reálkamat nemzetközi összehasonlításban még most is igen magas, hiszen az infláció júniusban mindössze 0,8 százalékos volt. A legfrissebb makroadatok is a növekedés gyorsulására utalnak: júniusban már harmadik hónapja emelkedett a kiskereskedelmi forgalom - éves összehasonlításban 8,1 százalékkal -, és a idénymunkáknak köszönhetően ez már a negyedik hónap volt, amikor a munkanélküliség, ha kevéssel is, de csökkent: a májusi 17,9-ről 17,8 százalékra. Februárban az állástalanok aránya még 18,8 százalék volt.

A jegybank és a pénzügyminisztérium vitája

Vajon mit gondolnak az emberek, kinek van igaza a jegybank és a pénzügyminisztérium vitájában, és mi a véleményük: a kamatok leszállítása segítene-e a gazdaság élénkítésében? Ezeket a kérdéseket tette fel a Rzeczpospolita című rangos jobbközép újság megbízásából a PBS közvélemény-kutató intézet, hogy megtudja, hogyan vélekednek az emberek a jegybank elnökét, a lengyel gazdasági csoda atyját, Leszek Balcerowiczot a magas kamatok miatt élesen támadó baloldali kormány elképzeléséről, amely radikális kamatleszállítással szeretné élénkíteni a gyengélkedő gazdaságot. A kérdésre, hogy a kamatcsökkentés közvetlen hatásaként javulna-e a gazdaság helyzete, a lengyelek 63 százaléka válaszolt igennel, csak 13 százalékuk volt ellenkező véleményen és 24 százalékuknak nem volt véleménye. Arra a kérdésre pedig, hogy a kialakult vitában Grzegorz Kolodko pénzügyminiszternek vagy a bankelnöknek adnak-e igazat, 47 százalékuk a miniszter mellé állt, míg a jegybankvezér csak 18 százalékos támogatást kapott.