Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A leköszönő Orbán-kormány már nem hosszabbítja meg a különadókat, az árrésstopot és az üzemanyagár-szabályozást - véli Török Zoltán. A Raiffeisen vezető elemzője a 444.hu-nak adott interjújában ugyanakkor azt mondta: ezeket a szabályokat ha nem is azonnal, de idővel az új kabinet kivezeti.
Kiemelte: a távozó kormány az első három hónapban 3420 milliárd forintos államháztartási deficitet halmozott fel, ami „brutálisan sok”, az éves terv 81 százaléka. Hozzátette, ez még a tavaly elfogadott gazdaságpolitikai prognózis szerinti éves terv alapján számított adat.
„Márpedig látjuk, hogy a növekedés nagyon gyengécske lesz idén is” - fogalmazott, felidézve, hogy a költségvetés elfogadásakor még 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számoltak 2025-re, miközben a tavalyi tényleges adat 0,3 százalék lett. Az idei évre 4,1 százalékos bővülést vár a költségvetés, a piaci és jegybanki előrejelzések viszont már 2 százalék alatti növekedést mutatnak.
Szerinte nem valószínű, hogy ez lesz az az év, amikor beindul a gazdasági növekedés. Mint mondta, legfeljebb egy „picit jobb” forgatókönyv képzelhető el a korábbi évekhez képest.
A háborús helyzet miatt továbbra is jelentős a bizonytalanság a gazdasági előrejelzésekben. Török Zoltán szerint a növekedés várhatóan elmarad a tervezettől, így a GDP-arányos mutatók - a deficit és az államadósság - is kedvezőtlenebbül alakulhatnak.
Leszögezte: ezzel kell valamit kezdenie az új kormánynak, főleg úgy, hogy a leköszönő Orbán-kabinettől azt az ígéretet örökölte, hogy 5 százalékos lesz idén a GDP-arányos államháztartási hiány. Piaci oldalról nézve ez azt jelenti, hogy a befektetők fejében nem összegszerű számok vannak, hanem az 5 százalékos hiány ígérete. Ráadásul nem tudni, hogy vannak-e a szekrényben csontvázak. Lehet, hogy igen, és egyik-másik csak hónapok múlva esik ki.
A költségvetés nagy kihívás lesz az új kormánynak - húzta alá Török Zoltán, felhívva arra is a figyelmet, hogy a Tisza Párt megígérte: 2030-ra teljesíti az ország az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeket. Szóval el kell kezdeni keményen dolgozni - emelte ki.
Az elemző szerint a befektetők, a hitelminősítők és mindenki tudja, hogy az idei költségvetés még nem a Tisza felelőssége, az ő kormányzati felelősségük majd a 2027-es költségvetéssel kezdődik.
„De ezt az évet is le kell hozniuk valahogy, és vélhetően rossz üzenet lenne, ha túlzott mértékben elszállna a deficit, amire volt már példa kormányváltás után” - fogalmazott.
A költségvetés kordában tartását segíthetik az EU-források, ezért ezeket az uniós pénzeket gyorsan fel kell szabadítani, ami szerinte megoldható, bár ennek időzítése a különböző forrásoktól függ.
„Egyelőre csak azt tudom valószínűsíteni, hogy ezek az EU-források viszonylag gyorsan becsatornázhatók lesznek a költségvetésbe. Hogy pontosan mekkora összeg, milyen címen és hová, azt majd meglátjuk. De ez bizonyára tud segíteni a költségvetési konszolidáción idén is, a következő években is. Összességében szép kihívás és nagy, de nem megoldhatatlan feladat, amit itt felrajzolt magának az új Tisza-kormány” - tette hozzá.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy a piacok bár nem számítottak a Tisza kétharmados többségére, a jövőt már elkezdték beárazni. Bizonyos részvények gyengültek, a forint erősödött, így egyértelmű piaci jelek látszottak.
Hétfőn pedig már erőteljesebb mozgások voltak: a forint többéves csúcsra erősödött, az állampapírpiaci hozamok csökkentek, a tőzsde pedig történelmi csúcsokra emelkedett. Mindez úgy történt, hogy a külső környezet továbbra is kedvezőtlen, az Irán és az Egyesült Államok közötti béketárgyalások sikertelenek voltak, így továbbra is nagy a bizonytalanság.
Török Zoltán szerint a piacok nagyon-nagyon jelentős része árazza azt a pozitív forgatókönyvet, ami kibontakozott, illetve kibontakozhat a következő hónapokban, években. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a forint jelenlegi szintje tartós marad.
A hitelminősítők ugyan nem folyamatosan értékelnek, hanem félévente, de azért figyelnek ránk, közben viszont azt látják, hogy itt ha a gazdasági folyamatokban nagy fordulat a következő pár hónapban nem is történik, azért a gazdaságpolitika minőségének változása, az erre utaló intézkedések hatása már várható a megítélésben is. A Raiffeisen vezető elemzője szerint a hitelminősítők részéről nem leminősítésre kell készülni, hanem idővel az ellenkezőjére.
A gazdaságpolitika átláthatóságával kapcsolatban a piac várakozása szerinte egyértelmű: a következő években kiszámíthatóbb, transzparensebb működés jöhet.
