foglalkoztatás

A foglalkoztatás növelése a cél

Az Európai Bizottság napirendjére tűzte azokat az ösztönző intézkedéseket, amelyek az európai foglalkoztatottság 70 százalékos szintre emeléséhez szükségesek. A foglalkoztatottak száma lassan, de folyamatosan nő az Európai Unióban. 2010-re szeretnék elérni, hogy a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsági aránya legalább 70 százalékos legyen. Ez nem lesz könnyű, mert a növekedés 2002-ben, 64,3 százalékon megállt, és az új tagországok rontani fogják az átlagot - főként a lengyelek miatt. A bizottság szerint a magasabb foglalkoztatottsági arány eléréséhez Európa-szerte javítani kell a szociális védelmi rendszereket. Szeretnék elérni, hogy az egyes országok törvényhozása ösztönözze a munkaerő mobilitását, és szüntesse meg az embereket a munkavállalástól elriasztó okokat. A foglalkoztatási szint emelése szempontjából a keresetek mellett olyan tényezők is kulcsszerepet játszhatnak, mint a gyermekfelügyelet megoldása, az egészségbiztosítás, a továbbképzés - írta az euro.hu. A brüsszeli bizottság új, tavaly nyilvánosságra hozott alkalmazási irányelvei elfogadhatónak tartják az átlagos nyugdíjkorhatár 65 évre emelését, de ezt számos területen kompenzálnák. Ezek közé tartozik az alacsony fizetések adójának mérséklése, a férfiakétól elmaradó női fizetések emelése. Minden tagországgal szemben megfogalmazott elvárás, hogy 2010-ig a felére csökkentse az ilyen jellegű bérkülönbségeket, és fokozatosan teremtse meg a napközbeni gondoskodást a háromévesnél nagyobb gyerekek 90 százalékáról. Emellett elvárják a tagországoktól, hogy tegyék lehetővé a munkanélküliek átképzését, és nyújtsanak több segítséget elhelyezkedésükhöz. Célul tűzték ki, hogy az uniós munkaerőköltségek 5 százalékát fektessék be a felnőttek szakképzésébe. Általános törekvés a munkaerő képzettségi szintjének emelése. Ehhez a bizottság az iskolából kimaradók arányának 10 százalékra csökkentését akarja elérni, és azt, hogy a 25-64 évesek 80 százaléka rendelkezzen középfokú végzettséggel. (COM/2003/176 bizottsági javaslat)

Burány: egyre több a magyar munkahely

December óta 13 ezerrel nőtt a munkahelyek száma Magyarországon - jelentette be Burány Sándor foglalkoztatásügyi miniszter. A mai nappal kétmilliárddal 2,6 milliárd forintra emelték a Munkaerőpiaci Alap tőkéjét.

Idén várhatóan nő a munkanélküliség

Február és április között 3,883 millió főt tartottak nyilván foglalkoztatottként, a munkanélküliségi ráta pedig 6,2 százalékos volt - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentésében. Egy hónappal korábban 6,4 százalék volt a munkanélküliek aránya, a foglalkoztatotti létszám pedig 24 ezerrel kisebb volt, mint most. A foglalkoztatási arány 50,1 százalékos, legutóbb a tavalyi utolsó negyedévben volt 50 százalék felett ez a mutató. A munkanélküliségi ráta egy éve nem csökkent. A magyar munkanélküliség nemzetközi összehasonlításban nem tekinthető magasnak, az Európai Unióban az időszak középső hónapját jelentő márciusban a munkanélküliségi ráta 2 százalékponttal volt magasabb mint Magyarországon. Az idén a munkanélküliség növekedésére számítanak a piaci elemzők és a jegybank szakemberei is, 2004-ben pedig stagnálással számolnak a prognózisok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentése szerint ezt követően a munkapiac rugalmasságától függ, hogy a gazdasági élénkülés hatására a megnövekedett ciklikus munkanélküliség felszívódik-e vagy átalakul tartós munkanélküliséggé.

A cél tizenötmillió új munkahely

Brüsszeli tudósítónktól: Az Európai Unió brüsszeli bizottsága új foglalkoztatási stratégiát dolgozott ki, amely figyelembe veszi a lakosság öregedését, a küszöbön álló bővítést és a gazdasági folyamatok felgyorsuló változékonyságát. A bizottság három alapcélt fogalmazott meg: a teljes foglalkoztatottság megteremtése (a lisszaboni célnak megfelelően), a munkahelyek minőségének és hatékonyságának javítása (figyelembe véve a tudásalapú társadalom elvárásait) és a munkaerő-piac kiszélesítése az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A minőségi követelményeket mennyiségiekkel egészíti ki, azaz számszerű teljesítendő feladat a nők (újbóli) munkába állítása, az idősebbek munkahelyének garantálása és végül az, hogy anyagilag is megérje állásban lenni. A brüsszeli kezdeményezésnek széles körű társadalmi vitához kellene vezetnie, amelyben részt vesznek a szociális partnerek, a civil társadalom, és amely szervesen illeszkedik az EU egyéb gazdasági stratégiájához. A gazdasági növekedés lelassulása és a strukturális reformok, főként a rugalmas munkaerőpiac hiánya jelentősen fékezi az új munkahelyek teremtését. A márciusi EU-csúcs várható gazdaságpolitikai döntéseinek szellemében a bizottság áprilisra dolgozná ki a konkrét foglalkoztatási irányelveket és javaslatokat. Az EU-szintű cél 15 millió új munkahely teremtése az évtized végéig. A brüsszeli kezdeményezéssel egyidejűleg az EU jövőjével foglalkozó Európai Konvent arra készül, hogy az unió alkotmányában a szociálpolitika fejezetben ne rögzítsen minimálbért, mint alapjogot. Ez elsősorban brit és spanyol követelésre marad ki, cserébe viszont szerepelne a teljes foglalkoztatottság mint célkitűzés. Gordon Tamás