devizahitel

Így robbant a svájcifrank-hitelek törlesztője, ennyit kaszáltak a bankok

A hazai bankok évi 60-70 milliárd forint többletbevételt tudtak elérni az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével - áll az MNB devizahitelezésről szóló cikksorozatának második részében.

Hová tűntek a devizaadós autósok?

Bár továbbra is autósok tömege küzd svájcifrank-alapú hitelének törlesztésével, számuk mára a két évvel ezelőttinek csupán a harmada.

MNB: Áldásból lett átok a devizahitel

A banki kapzsiság a devizahitel-törlesztőrészletek megugrásának legfeljebb 20 százalékáért okolható az MNB most kiadott tanulmánya szerint. Az elemzés ugyanakkor jelzi, komoly gond, hogy a törlesztőrészletek jelenleg átlagosan 70 százalékkal magasabbak, mint a hitelek felvételekor, a kamat- és árfolyamveszteségek miatt összességében 67,7 százalékkal emelkedtek egy átlagos devizahiteles havi terhei. Az anyag elismeri, hogy a válság előtt az adósoknak \"áldás\" volt a devizahitel a magas forintkamat-környezethez képest alacsony kamat (és így törlesztőrészlet) miatt, a devizahitel kockázatait azonban a forint stabil árfolyama teljesen elfedte − a gazdasági válság forintárfolyamra gyakorolt hatása a nagyjából 70 százalékos drágulás mintegy 50 százalékáért felelős. Az anyag ugyanakkor nem szól arról, hogy az árfolyameltérés magyarországi makrogazdasági okokra is visszavezethető, hiszen míg például 2008 augusztusától a svájci frank a forinthoz (és a lengyel zlotyhoz) képest 62−67 százalékkal, a cseh koronához képest csak 35 százalékkal erősödött.

Kényszerpályára terelnék a devizahiteleseket

Már idén elindulhat a devizahiteleseknek szánt újabb program, amelyben alaphelyzetben minden adósnak részt kell vennie, külön kérnie kell annak, aki nem szeretné, hogy a kormány megmentse − derül ki abból az interjúból, amelyet Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára adott a Heti Válasznak. A kormány orientálja a Magyar Bankszövetségben ezzel kapcsolatban folyó munkát, jelezve, milyen eredményt vár. A programban szerepet vállalhat az állam: az államtitkár célzása szerint átcsoportosíthatnak forrásokat az árfolyamgátra szánt pénzből vagy a devizahitelek kivezetésének köszönhetően a jegybanknál felszabaduló erőforrásokat vehetnek igénybe. Így az MNB is részt vehet az újabb adósmentésben, amelyben egyébként a tőke és a kamatok terén is segítséget kaphatnak a hitelfelvevők. Az IMF-hitel idő előtti visszafizetésével kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy a devizatartalék visszaépítése érdekében ennek nyomán szükség lehet újabb dollárkötvény-kibocsátásra. A magyar állam már az ősszel megjelenhet az állampapírpiacon.