deficit

Fiskális szigorítást követel a lengyel jegybankelnök

Leszek Balcerowicz, a jegybank elnöke a jövő évi lengyel költségvetés ma kezdődő parlamenti vitája előtt felszólította a politikusokat, hogy csökkentsék a tervezett deficit összegét, összhangban a kormány beígért, de a tényleges tervezetben meg nem jelenő takarékossági ígéreteivel. Mint mondta, a kiadások csökkentésének gyorsaságától függ az euró bevezetésének időpontja és az ország hosszú távú gazdasági növekedési kilátásai. Dariusz Rosati, a jegybank monetáris politikai tanácsának tagja egy televíziós interjúban úgy nyilatkozott, hogy ha nem módosítják a tervezetet, amely a GDP 5,3 százalékára növeli a hiányt, költségvetési válság fenyegeti az országot. A kormány múlt héten elfogadott középtávú terve értelmében 2007 végéig a bruttó hazai termék (GDP) több mint 4 százalékának megfelelő összeggel kell csökkenteni a büdzsé kiadásait, elsősorban az adminisztratív és a jóléti költekezés megnyirbálásával. Ez az elképzelés azonban a benyújtott költségvetési tervben nem jelenik meg, a kormány csak a társadalmi vita lefolytatása után, januárban akarja a szejm elé vinni és Jerzy Hausner miniszterelnök-helyettes, gazdasági csúcsminiszter - aki akár a deficit növelése árán is fontosabbnak tartja a gazdaság élénkítését, mint az egyensúlyteremtést és az euró bevezetését - mereven elzárkózik a büdzsé módosítása elől.

Brüsszel megindította az eljárást Franciaország ellen

Az EU brüsszeli bizottsága eljárást kezdeményez Franciaország ellen, mert a francia kormány a jövő évi tervezett költségvetési hiánnyal egymás után már harmadszor sérti meg az EU-szabályokat. A stabilitási és növekedési megállapodás szerint a deficit legfeljebb a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát érheti el. Párizs a brüsszeli figyelmeztetések dacára nem nyújtott be tervet az idei deficit ledolgozására, s a három hónapos határidő lejártával az Európai Bizottság – az alapszerződés értelmében – tegnap megindította az eljárást. Első lépcsőben pótintézkedéseket javasol Párizsnak, és ha ezekre az nem hajlandó, akkor jöhet a szankció, amely kezdetben több milliárd euró (a GDP 0,5 százaléka) letétbe helyezését, majd ennek pénzbüntetéssé alakulását jelenti. Ezek azonban, úgy tűnik, inkább csak papíron létező lehetőségek. A végső szó ugyanis a tagállamoknál van, amelyek minősített többséggel döntenek arról, elfogadják-e a brüsszeli javaslatokat. Mivel többen is a stabilitási megállapodás rugalmasabb kezelését sürgetik, borítékolni lehet, hogy Franciaország megússza a büntetést, miként erre számíthat a hasonló problémával küzdő Németország is. Az EU- pénzügyminiszterek többsége, mint ez a hét eleji értekezletükön kiderült, honorálta, hogy francia kollégájuk, Francis Mer békülékenyebb hangot ütött meg, ami némi alkalmazkodókészséget jelez. Más kérdés, hogy mi lesz a feltételeket komolyan vevő kisebb országok prüszkölésével. Hollandia már kilátásba helyezte, hogy az EU bíróságánál támadja meg a francia kormányt, ha továbbra is megsérti a szabályokat, és Hollandia maga mögött tudhatja Ausztriát és Finnországot is. Az eljárásról a pénzügyminiszterek legközelebbi ülésükön, november 4-én döntenek. A megfigyelők szerint valószínű, hogy Brüsszel a deficit egy százalékos lefaragását kéri majd, amire Párizs egyéves haladékot kap.

Lengyelország a veszélyzóna szélére került

Egyre többen bírálják a lengyel kormány expanzív fiskális politikáját, amely az államadósság felduzzadása esetén már jövőre válságos helyzetet teremthet a gazdaságban.

Hatalmas nyomás alatt az ECB

Az Európai Központi Bank (ECB) igazgatótanácsának mai ülésén várhatóan nem csökkent kamatot, de a szakértők szerint a következő, júniusi tanácskozásán mégis kénytelen lesz lépni. Az euró csak az idén nyolc százalékkal értékelődött fel a dollárhoz képest, rontva a térség exportképességét. Közvetve ezt is bírálta Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök, amikor a szigorú monetáris politikát hibáztatta a fellendülés elmaradásáért, míg olasz kollégája, az EU elnöki tisztét júliustól átvevő Silvio Berlusconi tegnap felszólította az EU brüsszeli bizottságát, hogy a maastrichti kritériumok rugalmasabb értelmezésével találjon módot a gazdaság ösztönzésére. Részletek a 2. oldalon ä