deficit

Eljárás Németország ellen, intő Franciaországnak

Az Európai Unió pénzügyminiszterei tegnapi brüsszeli tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy megindítják az eljárást Németországgal szemben, mert költségvetési hiánya tavaly elérte a bruttó hazai termék (GDP) 3,7 százalékát, amivel jócskán túllépte a 3 százalékos plafont. Franciaországot ugyanakkor figyelmeztetésben részesítették, mert veszélyesen közel jár ehhez a szinthez: brüsszeli becslés szerint a hiány 2,7 százalékos volt. A két ország eltérően reagált a számukra kellemetlen határozatra. Míg Berlin tudomásul vette, sőt maga is megszavazta azt, és ígéretet tett arra, hogy tartja magát az EU által kidolgozott cselekvési tervhez a hiány felszámolása érdekében, a franciák visszautasították a bírálatot. Francis Mer francia pénzügyminiszter bejelentette, hogy nem fogadják el a két fő követelést: a deficit idei 0,5 százalékpontos leszorítását és a költségvetés 2006-ig történő kiegyensúlyozását. A jelenlegi időpont a legkevésbé alkalmas arra, hogy a kiadások túlzott csökkentésével ártsanak a gazdaság növekedésének - jelentette ki a Reuters tudósítása szerint. Párizs csak 0,2 százalékpontos deficitleépítést vállal ez évre, a nullszaldó elérését pedig 2007-re halasztaná. Pedro Solbes, a brüsszeli bizottság pénzügyekért felelős tagja hangsúlyozta, hogy a francia deficit ügyében elfogadott ajánlások kötelező érvényűek, és Franciaország mint az Unió tagja nem veheti semmibe szerződéses kötelezettségeit. Ugyanez vonatkozik Németországra is, amelyet a bizottság két hete felszólított, hogy május 21-ig hajtsa végre a hiány csökkentésére kidolgozott programot. Ezt még akkor is teljesítenie kell, ha a növekedés visszaesik - jelentette ki Solbes. Ellenkező esetben a most megindított eljárás nyomán akár sok milliárd eurós bírság megfizetésére kötelezhetik Berlint. A pénzügyminiszterek a tegnapi ülésen kifejezésre juttatták aggodalmukat, hogy a német költségvetési hiány idén is meghaladhatja a 3 százalékot. Úgy vélték, hogy a gazdaság növekedési potenciálja csak akkor növekedhet, ha a német kormány átfogó reformokat hajt végre, elsősorban a munkaerőpiacon. Ez utóbbi jelenti a legnagyobb problémát, mert a baloldali kormány számos támogatója, elsősorban a szakszervezetek, elfogadhatatlannak tartják a munkaerő mobilitását segítő, ugyanakkor az alkalmazottakat a jelenleginél sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe hozó törvénymódosításokat. (NAPI)

Kettős cseh gazdasági rekord

Pozsonyi tudósítónktól: A Csehországba irányuló közvetlen külföldi tőke 2002 első kilenc hónapjában elérte a 231,3 milliárd cseh koronát (kb. 7 milliárd dollár), ami történelmileg az eddigi legjobb mutató - tette közzé az adatokat a prágai jegybank. A Mladá Fronta Dnes adatai szerint 1998-ban 119,9 milliárd, 1999-ben 218,8 milliárd, 2000-ben 192,4 milliárd és 2001-ben 187 milliárd cseh korona értékű közvetlen külföldi működő tőke áramlott be az országba. Ebben az évben a legfontosabb befektető Németország (147,7 milliárd korona), Ausztria (22,1 milliárd) és Hollandia (18,4 milliárd) volt. A CzechInvest cseh állami ügynökség szerint ezzel Csehország Közép- és Kelet-Európában az első helyen áll az egy főre jutó külföldi tőke összegét illetően. A képhez hozzátartozik, hogy az idei bevétel több mint felét a Transgas gázipari vállalat magánosításából befolyt 130 milliárd korona adta. A zöldmezős beruházások közül kiemelkedik a japán Aisan autóalkatrész-gyártó, a Denso klímaberendezés-gyártó, az olasz Candy fogyasztási elektronikai gyártó és az amerikai Black and Decker barkácsgépgyártó által beindított termelés. A brit Economist Intelligence Unit kutatóintézet prognózisa szerint az Európai Unió gazdasági pangása miatt 2003-ban Csehországba legfeljebb 5 milliárd dollárnyi működő tőke áramlik, 2004-ben pedig „csupán” 4,5 milliárd dollár. A jegybanknak azonban roszszabb hírei is voltak: a folyó fizetési mérleg hiánya a harmadik negyedévben 50,87 milliárd korona (1,682 milliárd euró) volt, közel kétszer akkora, mint egy évvel korábban. A deficit 1993 óta most a legmagasabb, és a GDP 4,8 százalékának felel meg. A kormány a duzzadó költségvetési deficit és fizetési mérleghiány, valamint az augusztusi árvíz okozta veszteségek miatt szociális megszorító intézkedéseket tervez. A Mladá Fronta Dnes szerint a Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter szakértői csapata által kidolgozott intézkedéstervezetet vasárnap vitatja meg a kabinet. A tervezett lépések a lap szerint éves szinten 60 milliárd cseh koronás megtakarítást jelentenek, és további 15 milliárd koronát hoznának az adóemelések. Egyebek között emelnék a telefon- és az internethasználat áfáját, továbbá az üzemanyag, a dohányáru és a tömény italok árába beépített fogyasztási adót. Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa

Lassulást vár az eurózónában az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a szeptemberi jelentésében szereplő 0,9-ről 0,75 százalékra csökkentette az eurózóna gazdaságának idei és 2,3-ről 2 százalékra a jövő évi növekedésére vonatkozó prognózisát. A Valutaalap egyetért az Európai Központi Bank (ECB) monetáris politikájával, de a kockázatok növekedése folytán helyesnek tartaná, ha fenntartaná a kamatok további csökkentésének lehetőségét. A térségről szóló jelentésében az IMF felhívta Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Portugáliát, hogy a stabilitási paktumot veszélyeztető költségvetési hiányukat évente a GDP fél százalékával csökkentsék. A nemzetközi pénzintézet a kiszivárgott hírek szerint legújabb országjelentésében Németországban idén 3,5 százalékot megközelítő költségvetési hiányra számít, 0,5 százalékos gazdasági növekedés mellett. A jövő évi GDP-bővülési prognózist az IMF várhatóan 1,75 százalékra csökkenti a múlt hónapban prognosztizált 2,0 százalékról - tudta meg a Reuters.

Megalakult az új német kormány

Gerhard Schröder tegnap megalakította kormányát, miután a győztes szociáldemokraták és zöldek aláírták a koalíciós megállapodást, amely a költségvetés finanszírozása céljából általánossá teszi a tőkenyereség-adót és megemeli a tervezett állami hitelfelvételt. Az új kabinet a legtöbb poszton azonos az előzővel. Az újonnan létrehozott gazdasági és munkaügyi csúcsminisztérium élére Wolfgang Clement került. A koalíciós megállapodás értelmében a vállalati és a legmagasabb személyi jövedelemadókat kismértékben emelik, növelik a kölcsönfelvételt és némileg csökkentik a költségvetési kiadásokat.